Kegyelmet adj nekem, édes Istenem,
kincsem: szeretetem.
Engedd, hogy adjam még sokaknak,
segíts, hogy haragot tagadjak.
Megtartsam örökre szerelmem,
kérlek, kegyelmet adj nekem!
Meddig kínoz még virradatkor
átkozott gyötrő fájdalom?!
Lenyűgöző a havas lomb
amikor kinézek az ablakon.
Beborít száz kínzó gondolatom,
nyugalomra vágyom nagyon.
Így a vége felé menet csendesen,
irgalmat adj nekem.
Hagyd, hogy szavaim még szóljanak,
és legyen, aki még meghallgat.
Őrízzem meg a szeretetem,
meglássa a szépet szemem.
5 hozzászólás
szep vers kicsit szomoru de nagyon tetszet
Kedves Ági, a legszebb dologról a szeretetről írtál és mind ezt önzetlenűl. Mert nem csak kapni szeretnél, adni is. Úgy hat nekem, mint egy kis ima, nagyon tetszett.
Kedves Esztike és Szhemi!! KÖSZÖNÖM az olvasást, a hozzámszólást! Ez valóban az én szomorkás szeretet-imám. Szeretettel: Ági
Úgy legyen. (Üdvözlettel: Á.E.)
Remélem, meghallgatják odafenn ezt a szívhez szóló, önzetlen könyörgést…