Rebben ágról ágra,
Tavaszt énekel a Drága…
Vígan rebben a szélben,
Vitorlázva a messzeségben…
Párját végre megtalálta,
Dalolva adja a Világ tudtára…
Boldogsága határtalan,
Csicsergi egy madár dalban…
Levél zöldell, virág kék,
Nekünk dalol, Nyitnikék…
Hisz élni szép, tudja rég,
Nekünk dalol, Nyitnikék…
3 hozzászólás
Nagyon szép, kellemes tavaszköszöntő vers, nekem egyedül a “Drága” szó nem tetszik. Nem tudom nem kéne-e egybeírni a “madár dalban”-t. Mit akartál mondani, hogy madárdalban csicsergi vagy egy madár csicsergi dalban. Ha ez utóbbi, akkor hiába stimmelnek tökéletesen a magánhangzók az előző sorvéggel, nekem egy kicsit szétesik. Meg lehetne arról csevegni, hogy klisék tömkelege, de ennek ellenére kellemes a vers. Hú de örülsz majd ennek a véleménynek! 🙂
Madárdalban lett volna… gépelési hiba nemsoká javítom ^^”
Örülök, Köszönöm 😉
Szia,
tényleg kellemes, hangulatos mű, bár a témát már sokszor kiaknázták hasonló stílusban, azért a jóból sosem elég..