A kegyetlen marcona vicsorog rám!
A kezemet hagyd , a lelkemet nem adom!
Van még fogódzóm talán.
Szemed fénye lelkembe kavar.
Kezünk görcse egybefonva,
lényünk-létünk még maradni akar.
Szelíden, kegyetlen utakat jártan.
Künnyűn már, keservek s vészek után,
egy Rómeóvá s Júliává váltan.
7 hozzászólás
Kedves majusfa!
A türelem nagy erény, de ne légy túl kemény, mert könynen törsz akkor.
ali baba
Kedves ali baba.Ez egy kicsit a korról szól,ami mögöttünk van, és ami esetleg még előttünk. Kösz hogy olvastad.
Kedves Májusfa!
A versed szép, de nagyon szomorú! Remélem Te nem vagy az!
Kedves Anolisz.
Ez én vagyok. Nem vagyok én szomorú,csak ……amolyan keserédes.
Kedves májusfa!
Szomorúsága dacára versed szép lett, fratulálok melgen:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán .Köszönöm hogy olvastad .
Kedves majusfa!
Tetszett a téma ilyen típusú versbe foglalása.
Gratulálok!
Ha időd és kedved van, látogasd meg munkáim.
Üdv: Metal Koala