Hol van az erő
mi bennem volt?
Hol van a lét
mely átkarolt?
Hol van az érzés
mely éltetett?
Hol van?
Hol van a zöld,
a ligetek?
Hol van a nyár,
a kikelet?
Hol van a mező,
a drága lény
ki éltetett?
Hol van?
Hol van a fény,
a ragyogás?
Hol van a tünde
Csillogás?
Hol van a mély,
a lágy zene
mely éltetett?
Hol van?
Hol van a vágy
az erőt adó?
Hol van az éj
a nyugtot hagyó?
Hol van a hajnal
az enyhet hozó
mely éltetett?
Hol van?
Hol van az erdő,
a lanka, bérc?
Hol van a tölgy,
az ébredés?
Hol van a völgy,
a létezés?
Hol van?
Lesz-e még erő?
Lesz-e lét?
Lesz-e még érzés?
Lesz-e fény?
Lesz-e nap és
Lesz-e éj
mely tovább éltet?
Lesz-e még?
25 hozzászólás
Érdekes a formaválasztásod, szépen csengenek a rímjeid. A téma is nagyon jó. A befejezés is, mégis hányolom, hogy fiatal létedre ennyire lehangoló… Lehetett volna kicsit derűlátóbb. Persze, ez az én véleményem, s ez nem rontja a versed értékét. A döntés úgyis mindig az alkotóé.
Szeretettel: Kata
Hm. Tényleg érdekes ez a sok nagybetűzés. Nem tudom, igazán tetszik-e, de mindenesetre figyelemfelkeltő.
Üdv,
Poppy
Köszönöm Kata, hogy elolvastad a versem. Tegnap, amikor írtam, nem voltam derűlátó, egyébként meg alig van okom rá. Azt is köszönöm, hogy fiatalnak gondolsz, mert nem vagyok annyira az. Azt hiszem, a következő versek sem lesznek majd túl vidámak, de a szívem mélyéről szólnak.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Poppy! Köszönöm őszinte véleményed! Egyébként azokat a szavakat emeltem ki, amelyek számomra hatalmas erővel bírnak, úgy is írhatnám: a társaim. Azok a dolgok, amik nélkül nem tudok meglenni. Akár a levegővétel, olyanok.
Üdvözlettel: Kankalin
Remek vers ismét.
A nagybetűket majd megszokjuk:)
graulálok
Köszönöm, András! Szeretem a nagybetűket. Főként olyan dolgoknál, amelyek fontosak számomra. Az Erő, a Lét, az Érzés, a Fény… megérdemlik, hogy személyként tiszteljem Őket! Még egyszer köszönöm az olvasást, a hozzászólást és a garatulációt!
Üdvözlettel: Kankalin
Mennyi kérdés, válasz meg sehol. Talán csak nem jó helyen kérdezősködöl. Egyszer lenn egyszer fenn. Ez az élet rendje. Talán most lenn vagy, de megindulsz felfelé csak higgy benne.
"…
Tán mosolyogsz, holnap a múltra,
S a nyugalom, rádköszönt újra."
Kívánom, hogy így legyen. Szeretettel Era
Kedves Era! Úgy látom, mélyen belelátsz a lelkembe. A válaszokat valószínűleg nekem kell megkeresnem. Próbálok hinni abban, hogy valahol a nagy űrben megtalálom.
Mindenesetre köszönöm, hogy olvastad, reagáltál, próbáltál megérteni!
Szeretettel: Kankalin
Nekem ez a vers nagyon tetszik:) Gratulálok!
Köszönöm, Sixay! Írj sok verset!
Üdv: Kankalin
Szia Kankalin. Sok kérdés, finoman hangolva és bizonyosan lesz még!
ruca
Szia!
Alig tudlak követni, cikázol ide, oda és amoda is. Igyekeztem behangolni, mint a húrokat, az érzelem húrjait. Én is bizonyos vagyok benne, hogy lesz, köszi a biztatást!
Kankalin
Tudod mi tetszett benne?
Az öszinteség!
A legnagyobb alkotások mindig a
kérdések erdejében születnek!
Nem is lehet másképp!
…és a befejezés is ehhez igazodik!
Az-ok akik a lét bizonytalanságát ´látják´,
talán hamarabb meg is találják rá a feleletet!
..mert keresik!
Gratulálok!
Szia:Jegmadar
Szia Jégmadár!
Örülök, hogy valakinek tetszik az őszinteség! Talán nekem egyszer ez lesz a vesztem, hiszen ezzel kiadom magam. Sokan visszaélnek vele. A feleletet sajnos azóta sem találtam meg, de már nem is nagyon keresem. Úszom az árral.
Köszi, hogy itt jártál!
Szia: Kankalin
Szia Boszimama!
Talán egyszerre túl sokat akarsz, nem kell mindent tudni. 🙂 Lassan haladj, és mindenre választ lelsz. Jaj, már megint bölcselgek! :S Megyek is. 😀
Tetszett a versed! 🙂
Pussz: Hópihe
Szia Pihe-Boszika! 🙂
Dehogy akarok sokat! Nézd csak mikor volt ez? Tavaly októberben. Azóta rájöttem, hogy hagyni kell magam sodródni az árral, mert a hullámok nagyon lágyak tudnak lenni.
Bölcselegj nyugodtan, szeretem a tanácsaid! 😀
Sok szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Lesz bizony, lesz.:)Szép a versed, jó volt olvasni, gratulálok hozzá!:)
szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Köszi, hogy itt jártál! Már van. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ketalin , kedves!
Az ilyen rövid sorú gondolatokban, ó, mennyi mindent el lehet rejteni, igaz te kérdéseket rejtettél el, azok is gondolatok, de ahogyan alant olvastam, a kérdésekben a válaszok is ott vannak, csak Te nem írtad le. Majd, majd egyszer leírod.
Tapasztalatból mondom, hogy a bölcsek kérdésekkel adnak választ mindenre.
…"Lesz -e még?"
Lesz, mert lennie kell! Mert hinni is kell! Mert szeretni is kell! Mert…! Mert élet is kell!
Nagyon jó ez a versed.
Szeretettel, Inda.
Szia Futóinda!
Persze hogy lesz! Muszáj így gondolnom, mert vannak még feladataim. 🙂
A válaszok megvannak, tényleg magamtól kérdeztem itt mindent. 🙂
Köszönöm, hogy időt szakítottál rám!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez a versed bizony jó mélyről jöhetett, minden súlyos kérdésével. De, mint mindennek (avagy mindenkinek), ami (aki) mélyről jön, e kérdések megfogalmazójának is az a sorsa, hogy fölfelé haladjon.
Engem nagyon megérintett; nekem is volt ilyen kérdés-özön időszakom. S ott is csak a kérdőjelek sorakoztak, a válaszok a messzeségben bujkáltak.
Ezért is, és önmagáért is nagyon szeretem-olvasmány a versed. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Szia Laca! 🙂
Való igaz, hogy jó mélyről jött, mert még viszonylag friss volt az "élmény", ami a mai napig is meghatározza az életem, minden cselekedtem. Talán most máshogy központoznám ezt a verset, de akkor így jött, nem is javítom, mert nem lenne hiteles.
Hogy mennyire haladtam fölfelé, az is a kérdések közé tartozik, már hogy a címhez illően stílusos legyek. 🙂
Vannak olyan dolgok, amiket nem lehet törölni, mert nem is szabad.
Mivel elmondtad itt a gondolataid, én is újra elolvastam ezt a verset, átéltem azt az érzést, amelyből született. Lehet, hogy furán hangzik, de engem is megérintett. Szembesültem saját sérülékenységemmel, de az erőmmel is, mert a záró kérdésekre már tudom a választ (talán), és mind "igen". Nem irigyellek a saját kérdéseidért, mert pontosan tudom a gyötrelmüket.
Köszönöm, hogy átérezted a mondanivalóm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ez a második amit feltettél ide.Ez olyan, mintha nem is Te lennél.
2009.Egy év alatt is sokat lehet változni.
Csak kíváncsiságból olvastam el!Meg a szokásos összehasonlítás!
Rossz szokás lehet!Érdekes volt!
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Elolvastam a versemet, borzalmas. 🙂
Örülök, hogy megtaláltad, mert ebből is látszik, mennyit lehet fejlődni, hova vezet, ha valaki odafigyel a véleményekre.
Sok építést kaptam tizenegy év alatt, szerencsére megfogadtam a tanácsokat. Ennyit tesz hozzá a fejlődéshez, ha jól irányzott kritikákat kapunk, mert ez a néhány kusza sor bizony elég messze van a szonettektől.
Ennek ellenére megrázó volt szembesülnöm akkori önmagammal, viszont jólesik, hogy a "Lesz-e még?" kérdésre ma határozott igennel felelhetek.
Még egyszer köszönöm, hogy előástad ezt a verset! Olyan, mintha tükör előtt állnék, és most egy mosolygó arc nézne vissza rám. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Szerintem nem borzalmas csak más.Nekem tetszett!
Szeretettel:Ági