Az identitás létkérdés, érvelnek egyesek,
s támadásnak veszik, mi a sémával szembemegy.
Ösztönök, szép szavak mentén, kábultan döntenek,
míg leforrázza őket az arcátlan döbbenet:
Amit szentnek hittek egykor, belepi a piszok,
megtéveszt a csomagolás: csak ennyi a titok.
A részrehajlás olykor egy öncélú szörnyeteg,
csak a tudástól véd meg, hogy a világ összetett.
Az igazság nem egyszerű, s nem mindig kellemes,
akit bajtársuknak hittek, sosem volt jellemes.
Ezért jobb tisztes távolból szemlélni, kérdezni,
s ha a józan ész megsérül, kezdeni kétkedni.
4 hozzászólás
Elgondolkodtató versedet szeretettel,
elismeréssel olvastam.
Gratulálok.
További jó egészséget és szép alkotói napokat kívánok!:
Zsuzsa
Köszönöm szépen, kedves Zsuzsa!
Végre megnyugodtam, hogy ez a versem se marad hozzászólás nélkül.
Én is hasonlókat kívánok neked.
Üdv.: Tamás.
szia jerrynostro!
Nehéz, súlyos témákat jársz körül versedben! Külön – külön sem lenne könnyű kérdéseket feltenni róluk, de így egyben különösen az…és hát a válaszok…
remek, üdv
leslie
Kedves Leslie!
A "kérdezz" itt azt akarja jelenteni: tájékozódj!
Vagyis nem árt, hogy mielőtt az ember teljesen azonosul bizonyos elvekkel és nézetekkel, esetleg pártokkal, utánajár bizonyos információknak, hogy láthassa a fától az erdőt és ha úgy hozza a szükség, tudjon kételkedni is. Elköteleződni és teljes mellszélességgel kiállni valami mellett csak úgy érdemes, ha biztos ismeretek tudatában vagyunk és ismerjük az árnyoldalakat is. Nagyjából ezt akartam üzenni a verssel.
Köszönöm, hogy olvastál és értékeltél.
Üdv.: Tamás.