1.
semmi sem elég a hümmögésnek
semmi sem elég a tisztaságnak
a tavasznak sem
nekünk sem
fogd meg hát a mindenséget
és vesd le magad csapd a földhöz
semmi sem lesz elég
és semmi sem fog elfogyni
2.
mind itt ülünk együtt ó együtt
nem tudunk előre semmit
nem elég a holnap és mindegy a ma
viszhangzik mert egyszerre lélegzünk ó együtt
szellemek vagyunk és mindent látunk magunk mellett
semmi sem elég a szellemeknek
és minden ugyanoda vezet
4 hozzászólás
…ez a vers…amolyan univerzumos…
Gy.
Kedves Pál! Ez a versed külünösen élezi éberségemet, de úgy látszik nem eléggé! Nem akarsz beszélni róla? A megjegyzésed alapigazságot hordoz! Katalin
hogyan kell versekről beszélni?
igen, sok dmg/round szokott mostanában lenni amúgy.
Az "ó együtt" hangzása nagyon emlékeztet egy nagyszerű Walt Whitman versre, csak a címére nem emlékszem. Tehát minden elismerésem, ezért.
Üdv