Két hosszú éve már…
És most újra fáj…
Két hosszú éve, hogy elvetted tőlem,
de még mindig nem gyógyult a szívem.
Istenem…Miért? Miért tetted?
Azt ki mellettem volt, s dédelgetett.
Kinek annyit köszönhettem,
ki mindig ott volt mellettem.
Elvetted Őt, ki mellettem állt.
Őt, ki mindig rám talált,
hisz,ha pillanatokra tűntem is el,
Ő tudta keresni hol kell.
Tudta merre járok, ha épp nem voltam vele.
Tudtuk, hogy mit súg a másik szeme.
Egymásra néztünk, s láttuk mit gondolunk,
Egymás szemébe nézve erősebbek voltunk.
Úgy szerettem, mintha apám lett volna!
Mintha létem, az ő létén múlna.
Évekbe telt mindezt felépíteni,
S te egyetlen pillanattal tudtad romba dönteni.
Képes voltál rá! Meg tudtad tenni!
Akkor a fájdalmat miért nem akarod enyhíteni?
Ha ily könnyedén vetted el tőlem,
miért nem hagyod nyugodni a lelkem?
Kérlek téged, ha már Őt vissza nem adod nekem,
legalább e fájdalomtól szabadíts meg engem.
És könyörgöm neked, legyen gondod rá,
hogy ne szenvedjen fent hiányt a Nagypapám!
6 hozzászólás
A nagyszülők elvesztése fájdalmas, nehéz feldolgozni. Az ő feladatuk a kényeztetés, a feltétel nélküli odaadó szeretet. Szép sorok Tőled!
Gratulálok:Selanne
Nagyon szépen köszönöm.
Üdv:Anta
Most olvastam, az idő sem segít, amikor kellene. Kedves megemlékezés.
hogy szeretni tudjunk, és vágyjunk az örök életre. Ez bele van épíve szívünk vágyába, és a génjeink rejtekébe. Ezért tiltakozunk a halál ellen, fájdalmas kínjaink között sokszor könnyekKedves Anta!
Ma az élet nyomorúságos napokat hoz minden ember számára nagyobb fájdalmakkal mint a régebbi időkben. A halál oly régen nyomorgatja az emberiséget a maga kínjaival, és megszokni nem lehet, ha fiatal, s ha idősebb az ember akkor sem. Miért? Mert úgy lettünk megteremtve, közt vergődve. Tehát amit érzel az teljesen természetes! De a megoldás a Bibliában levan írva több helyen, kérlek olvsasd el! /János ev 5:28, 29/ ,/ Ézsaiás 26:19/
Sok szép művet kívánok Neked! Üdv:GaZo!
Kedves Anta!
Ma az élet nyomorúságos napokat hoz minden ember számára nagyobb fájdalmakkal mint a régebbi időkben. A halál oly régen nyomorgatja az emberiséget a maga kínjaival, és megszokni nem lehet, ha fiatal, s ha idősebb az ember akkor sem. Miért? Mert úgy lettünk megteremtve,hogy szeretni tudjunk, és vágyjunk az örök életre. Ez bele van épíve szívünk vágyába, és a génjeink rejtekébe. Ezért tiltakozunk a halál ellen, fájdalmas kínjaink között sokszor könnyek közt vergődve. Tehát amit érzel az teljesen természetes! De a megoldás a Bibliában le van írva több helyen, kérlek olvasd el! /János ev 5:28, 29/ ,/ Ézsaiás 26:19/
Sok szép művet kívánok Neked! Üdv:GaZo!
Elnézést, az előbbit elrontottam valahogy!
Kedves GaZo!
Köszönöm hozzászólásodat 🙂 A Bibliát én is olvastam,csak az a baj,hogy mikorra a sokadik szerettét veszíti el az ember ( akár a halál miatt, akár egyéb emberi dolgok miatt),akkor egy teljesen kétségbeesett pillanatban, elveszíti a hitét mindenben…aztán persze rájön,hogy ennek nem volt értelme,de akkor nincs más út számára…de utána meg bánja azokat a szavakat,tetteket.
Köszönöm jókívánságaidat.
Üdv:Anta