Ha paripám volna,
tanítnám jó szóra,
átrepülne tengereken,
sohsem gyalogolna.
Ha bánat bántana,
csak elém ugrana,
vágtatnánk a Nap sugarán,
el sohse fáradna.
Csak hegedülj, Anna!
Fütyülünk a fagyra.
Szívünk, mint két táltos üget
csillagról csillagra.
4 hozzászólás
Kedves István!
Ez egy olyan igazi gyerekvers, ami a felnőtteknek is ugyanúgy élmény, mint a kicsiknek… Elvisz engem a "képzelet világába" és ez fontos… egy kisgyereknek főleg! Ezen kívül… a képzelet és a valóság olykor nincsenek is olyan messze egymástól 🙂
Sok-sok értéket fedeztem fel a versedben… olyan vers, amit nagyon szívesen olvasok majd fel a kislányaimnak, ha néhány igazán kedves, szeretetteljes pillanatot szeretnék adni nekik (ez is fontos… minden nap).
Szeretettel: barackvirág
Nagyon jó, kedves vers, képi fantáziával. Szép volt…
Kedves István!
Szép és kedves gyerekvers. Tetszett.
Ági
Kedves Ágnes, Irén és barackvirág!
Nagyon köszönöm!
Szeretettel: István