Nem történt semmi rossz,
csak egy kő gurult tovább,
ahogy elemelkedett róla
egy kecses női láb.
De hallgatnálak még,
és egyre csak tovább…
látnám szemed színét,
hangod bíborát…
Léptem mellett lépted
álom már, de szép…
Szemek, csillagképek,
feledett regék…
Ne keress, hisz itt vagy
és álmodom veled,
hogy lebocsátom szárnyam,
és kezemben kezed…
8 hozzászólás
Nagyon szép, romantikus vers.
Gratulálok, manapság ritkán olvasok ilyen verset, pedig szeretnék minél többet.
Üdv.: Alberth
örülök, hogy tetszett, kedves Albert
köszönöm
Óóó András!
Nem mondhatok mást…
Meghatóan szép vallomás!
köszönöm, kedves Dóra
kedves András!
Semmi fájdalom, semmi kín, semmi képzelet, csak egy kis álom, és mégis szép. Igazi András vers, Csatlakozom Alberth véleményéhez.
üdv Tóni
köszönöm, kedves Toni
Kedves András!
Csak ámulok és bámulok verseid láttán! Fantasztikusnak tartom a költészeted, és természetesen köszönöm, hogy olvashatom. Azt gondolom, hogy minden műved meg kell ismernem, mert a véletlenek felhívták a figyelmem írásaidra. Mivel egy általam nagyon szeretett ember szerint nincsenek véletlenek, tényleg energiát fektetek az olvasásba, s ez nem lesz nagy erőfeszítés, szívesen teszem.
A legújabb versed magával ragadó, mint a legtöbb, amelyekkel találkoztam. Finom árnyalatokkal, mély átéléssel fejezed ki azokat az érzéseket, amik a lelkedben vannak. És biztos szép lelked van, mert a verseid ezt tükrözik.
Szeretnék még nagyon sokat olvasni tőled, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül!
Szóval írj naponta legalább három verset, ezzel örömet szerezve mindenkinek!
Üdv: Kankalin
Örülök, hogy tetszett, kedves Kankalin:)