Ki érti, miért nem látom a falat?
Hogy lehet, hogy a fejem beleszalad?
Mégis a szívem az, amely megszakad.
Nem lehet élni így, megszakadt szívvel!
A falat bélelni kell szeretettel!
Szívemet gyógyítani hív reménnyel.
Nincs szeretet, és nincs már többé remény,
csak a kemény fal jön makacsul felém,
fejemet alaposan beverem én.
8 hozzászólás
Kedves Rita!
Az érzések nagyon lent vannak!
Fájóan cseng!
“Nincs szeretet, és nincs már többé remény,
csak a kemény fal jön makacsul felém,
fejemet alaposan beverem én.”
A legjibbakat!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Köszönöm szépen az olvasást. Vannak ilyen napok, amikor az ember falakba ütközik és ezeket a falakat nem bélelték szeretettel.
Rita 🙂
Kedves Rita!
Versed mélyen elgondolkodtatott, mint egy olyan embert akinek hasonlóak az érzéseid a Tiedhez. Ha valami nekem fáj és nagyon, az az, hogy meghidegült az emberiség között az érzőn meghitt szeretetnek a szívek világában való egymás iránti megélve kimutatott, tevékeny önzetlen ezen szerető érzése.
S jelen korunkat egyre inkább ezen elnehezülő elhidegülés egymáshoz jellemzi, melyet látunk széles e világon bármerre is tekintünk szerteszét.
Ez valaminek a a jele a többi szélsőséges emberi megnyilvánulások mellett, melyek származékai annak, hogy kihűlőben az egymás iránti szeretetnek a gyönyörű érzéseinkből fakadó megélése.
S e jelet a szeretetnek világméretű kihűlését Jézus Krisztus a földön létekor jövendölve az utolsó napok szörnyű jeleként azonosította. Melyben arra mutatott rá, hogy a Teremtő Isten közbe fog avatkozni ugyanúgy ahogy ezt Noé napjaiban megtette /Péter 2:5/
S elfogja hozni a megígért boldog szerető új világot letakarítva a gonoszságot “s miként az égben úgy a földön is meg lesz az akarata.”
Ehhez kell megismernünk mit tanít minderről Isten szava a Biblia, hogy már most össze álljon előttünk a kép, hogy mi miért van így, s hogy már most e jelen korban nyugodt, és megelégedett boldog életünk legyen, mi magunk szeretetet kimutatva minden embertársunk felé.
Szeretettel köszönöm szépen versedet, mely érzéseimre hatott elgondolkodtatva mélyen engem!
Szeretettel Zoli Kaposvárról voltam 🙂
Kedves Zoli!
Örömmel töltött el a hozzászólásod. Értő soraidnak külön is megörültem, bizony nincsenek szeretettel bélelve a falak. Az ember el se mondhatja a kudarcait, mert vigasz helyett könnyen megkaphatja: “hogy lehettél ilyen hülye”. Talán egyedül édesanyám tudott szívből vigasztalni, gondban, bajban mellettem állni. Jézus is arra figyelmeztet, hogy ne emberektől várjuk a megoldást, hozzá kiáltsunk, ő mindig kész arra, hogy meghallgasson és megvigasztaljon bennünket.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Nagyon kedvelem az ilyen lehangoló a reményt is elvesztett verseket, írásokat vagy zenéket mert ezek megfogalmazása a bizonyítékai annak,hogy igenis van remény van szeretet nem kizárólag csak a falak. Az ehez hasonló érzések után a visszatérés ad sokkal nagyobb bizonyosságot, hogy a falak előbb utóbb mindig leomlanak.
Tisztelettel Iblisz 🙂
Kedves Iblisz!
Soraidon látszik, hogy átgondoltad a mondanivalód, amit megtiszteltetésnek veszek. Időt szántál a gondolataim megértésére, értelmezésére és mindezt vigasszal fejezted be. Igen, a ború után jöhet a derű, ahogy fordítva is igaz.
Szeretettel: Rita 🙂
na ne már!
ne légy ennyire pesszimista!
lehet az a fal áttörhető!
különbe tetszettél.
szeretettel: túlparti
Kedves Túlparti!
Van úgy, hogy minden összejön és valahol időközben elvész a remény, de aztán az visszatér.
Szeretettel: Rita 🙂