ki vagyok én
ki ez a lény
kicsit koravén
magányos falevél
magasból aláhullva
szédült pörgéssel
zizegő táncot jár
faggatom magam
miért lettem
kinek vagyok
lehetek-e végtelen
voltam-e fontos
volt-e büszke
értem néha
aki hozzám tartozott
lesz-e majd
hálás ki életet
tőlem kapott
örömöt nekem adott
ülök magamba nézek
ki vagyok
én…
kivagyok… én
ki…ki…ki…
15 hozzászólás
Kedves Ildiko!
Nagyon tetszettek gondolataid!
ÖSZINTÉK;ÁTÉLTEK!
Szeretettel gratulálok:sailor
Kedves sailor !
Nagyon köszönöm tetszésed, véleményed 🙂
szeretettel:
ildi
Kedves Ildiko!
Nagyon köszönöm az olvasást, és véleményedet.
Igazad van, az év vége, a karácsony, amikor az ember hajlamos átgondolni az életét, és tetteit, ilyenkor el is bizonytalanodunk néha, s maradnak nyitottak a kérdéseink. Ugyan adhatnánk saját kérdésünkre választ, fel is menthetnénk magunkat, de igaz, és őszinte volna-e. Persze, az életünk során nem az a legfontosabb, hogy mások elvárásainak megfeleljünk, sokkal inkább önmagunknak, és a családunknak. (talán…)
Örülök, hogy tetszett a versem. 🙂
Üdv: ildi
Nagyon ,nagyon szép
gondolatok!
Szeretetteel:sailor
Kedves Ildiko!
Ölelő karok közt csókkal hirdesse
Szerető társadnak féltő szerelme
Azt az üzenetet mit Neked hagyok
Áldott és Boldog Új Évet kívánok!
NAGYON SZÉP ÜZENENET!
Szeretettel:sailor
Kedves sailor !
Köszönöm szépen jó kívánságaidat, és kedves versedet ! 🙂
Kívánok nagyon boldog új évet neked is, és kedves családodnak is ! 🙂
szeretettel:
ildi
Kedves Ildikó!
Úgy érzem, hogy ilyenkor, mikor búcsúztatunk egy évet és jön egy új, egy talán szebb, akkor még inkább elgondolkodtatnak bennünket azok a gondolatok, hogy vajon ki is vagyok és meddig leszek. Ezt a gondolatot te nagyon szép és érdekes köntösbe ültetted. Boldog új évet kívánok! Üdv. Szilvi
Kedves Szilvi !
Nagyon köszönöm az olvasást, és véleményedet.
Igazad van, az év vége, a karácsony, amikor az ember hajlamos átgondolni az életét, és tetteit, ilyenkor el is bizonytalanodunk néha, s maradnak nyitottak a kérdéseink. Ugyan adhatnánk saját kérdésünkre választ, fel is menthetnénk magunkat, de igaz, és őszinte volna-e. Persze, az életünk során nem az a legfontosabb, hogy mások elvárásainak megfeleljünk, sokkal inkább önmagunknak, és a családunknak. (talán…)
Örülök, hogy tetszett a versem. 🙂
Üdv: ildi
Kedves Ildiko
magányos falevél
magasból aláhullva
szédült pörgéssel
zizegő táncot jár
…csodaszép!
Szeretettel:sailoer
Kedves sailor !
Örülök, hogy tetszik ez a kiemelt versszak, és őszintén mondom, megtisztelsz, hogy ennyiszer visszatértél ehhez e a versemhez. Külön köszönöm ezt.
üdv: ildi
Egy kis összegzés, sosem árt. A soraid ezt tükrözik, és csak legyél mindig jóban magaddal, ez fontos. 🙂
Szeretettel:Selanne
Kedves Selanne !
Köszönöm véleményed, és a biztatást. Igyekszem jóban lenni velem, és ahogy szokták mondani, ha én nem szeretem magam, akkor ki más? 🙂
szeretettel:
ildi
Kedves Ildikó!
Megérintett a versed, mert hajdan nálam is eljött a pillanat, mikor egyre csak ezt kérdeztem magamtól. A legfontosabb kérdés ez. Ha ezt meg tudjuk válaszolni, tudni fogjuk, merre menjünk.
Boldog új évet neked!
Ylen
Kedves Ylen !
Köszönöm szépen az olvasást, és gondolataidat. Nehéz a kérdésekre választ adni, nem könnyű. Az ember önmagával szemben mindig elnézőbb, mint mással.
Útjainkban mindig akad elágazó, buktató, nehéz megtalálni a helyes utat.
Boldog új évet kívánok neked, szeretettel:
ildi
Azt s Ildikó, hiszem Kedves Ildikó, mindenkinek eljön az életében az az időszak, mikor felteszi magának ezeket a kérdéseket. Aztán eljön az az idő, mikor már csak tesszük dolgunkat, megpróbálunk megfelelni annak, amit elvárunk magunktól. Tetszik a versed!
Szeretettel: Magdi
Kedves Magdi !
Úgy gondolom igazad lehet, s néha magam is ezt érzem. Teszem amit kell, amit jónak látok, segítem a gyermekeimet ahogy tudom, s igyekszem egy kicsit élni is. Jelentéktelenné válik, ki, mit gondol rólunk. Azt hiszem, ez utóbbi időszak akkor jön el igazán az életünkben, amikor már a munkahely napi stressze is megszűnik, és a lelkünk is felszabadul a napi nyomás alól.
Örülök, hogy tetszett a versem.
Szeretettel:
ildi