Kiscsillag

Egy halvány csillagot láttam az égen,
De mintha már nem ragyogna úgy.
Úgy, ahogy még akkor ragyogott, régen,
Mikor szememben még nem látszott a bú.

Régen fénye elvilágított egészen ablakomig,
Együtt sok más csillag fényével.
S míg nem jött a reggel, itt volt végig.
S amíg lehetett én kértem: ne menj még el!

De aztán felkelt a Nap,
S fénye mellette elhalványulni látszott,
Pedig ő csak egy dolgot akart,
Hogy a sötétben a sok csillaggal együtt játszon.

Hogy fényt hozzon az éjszakába,
Ahogy eddig még senki.
De nem csak úgy egymagában,
Hanem, hogy vele legyen ott fenn mindenki.