Kispatak

Volt egy kispatak, tisztavízű, szinte élményszerű
Csobogott, és "futott", a völgy felé legott..
Kristálytiszta és szelíd, de azért van akarata..
Folyni szertene, a part, Az az Ő ellen oldala..

Az elmúló pillanatok vesztesége..
Millió gondolat halála, semmisége..
Az érzett élmények, és életképek vélemények..
Meghatározó mai naptanácsadók, érzemények..

Itt sok szép dolog ment veszendőbe, bár nem vagyok dőre..
De lehet, hogy a hiba javítása beletelik egy esztendőbe..
Kockáztatnék, de már nem érdemes, vagy épp képletes..
Hinni kell abban mi végleges..

Hihetsz Te, bármit, ha viszont nem hiszik..
Tehetsz akármit, ha a válasz nem integet..
Életed, nem csak a Tiéd, többen várják hitedet..
Tőled az igét, mint megváltót, add fel az emlékeidet?..

De kevés a szóvarázs, tetteid ezek felett dilemmáz..
Harag, féltés, őszinteség, ezek ma már a régmúlt képvarázs..
Könyökölni, előretörni, vezényszavak irányítanak..
Ma már nem a kispatakban keresed a szavaidat…

És lassan elfolyik a kispatak…