Kívánság

mert nem mindig
de akkor nagyon
c s a k a sírig
úttalan úton
erőtlenül
gyáván hasztalan
a n i n c s terül
égbe tör a v a n
új erővel
bátran csúcsra fel
aki emel
annak is siker
önzetlenül
öröm-díjakért
rád települ
hajt a sok miért
végtelennek
tűnő végeken
zajnak csendnek
földjén vizeken
oktalanul
értelmetlenül
lehúz az új
jóba rossz vegyül
szeretettel
szelídítve szót
szerelemmel
lopva csillagot
mégis mindig
szinte szüntelen
dobbanásig
sok kicsi jelen
ébredjen
az
érző szíveken