Sihuhu
Robog a klisé-vonat
Az életed
állomások
Az idő halad
Ottfelejtett könnycseppek
Odaragadt akarat
Orrod az ablaküvegen
A vonat szalad.
Sihuhu
Pöfög a klisé-vonat
Elmédben született,
és Te őbenne vagy
Elvihet mindenhova,
ha igazán akarod
Vakon is bámulhatod
a csodás ablakot.
Sihuhu
Eltűnt a klisé-vonat
Bezár a színház
Leveszi maszkját
aki tudja,
mire való a radír
és a ceruza.
4 hozzászólás
Kedves Weiland!
Huhuhu!! Nagyon tetszett, ötletes egy vonatúttal párhuzamba állítani az életet! Az utolsó versszak mondjuk eltér az előzőektől, mégis mintha olyan embert mutatnál be, aki a művészetet választotta az életének!
Gratulálok!
Réka
Köszönöm, kedves Réka!
Hát, ez egy Klisé Vonat, mint ahogy a vonat=élet is egy kicsit klisé, pl. Demjén Rózsi óta mindenképp 🙂
Amit az utolsó vk-hoz írtál, az telitalálat, én gratulálok!
Üdvözlettel
W
Sihuhu
Suhan a vonat
Mint életed tova
Ha nem figyelsz
Lemaradsz a tájról
Nem integet a mából
A pillanat…
De átaludhatod az utat –
Szeretettel: Kata
Ahogy mondod, kedves Kata! Köszi a válasz-írást!
Nehogy átaludjuk az utat – inkább sok-sok kávét iszom, nehogy lemaradjak bármiről 🙂
Szeretettel
W