Ködfoltok úsznak az őszi erdőn
arra, merre utam vezet,
kanyarog szertelen, tekergőn,
megyek vakon. Tán megérkezek?
Nem! A tejfehér fátyol betakar
és nem elégszik meg ennyivel,
a furcsa közeg mindent akar,
bőröm alá kúszik… s jószerivel
eljut énbennem mindenhova.
Agyam, szívem, karom ne féljetek,
testem-lelkem a köd otthona!
S egy nap arra ébredek,
hogy úszom az őszi erdőn én is,
belepek mindent, mi arra jár,
nem akarsz, de arra jössz mégis
és köddé válsz velem… félni kár!
18 hozzászólás
´testem-lelkem a köd otthona´
Nagyon tetszett!
Olyan sokatmondó!
Szeretettel gratulálok:sailor
Kedves sailor!
Néha tényleg jó lenne, ha belephetne a jótékony, mindent eltakaró köd. És bizonyos esetekben a köddé válás is praktikus lenne.
Szeretettel láttalak: Gy.
Gyömbér, aki így ír, sosem válik köddé !
tetszett őszi hangulatod. 🙂
Gartulálok:
ildi
Kedves Ildi!
Nagyon köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: Gyömbér
… elszállt…, folytatom:
Van ebben negatív csapdosás, meg pzitív gondolkodás. Az utóbbit részesítem előnyben. 🙂
Próbáltam nem elúszni a köddel, mint ahogy az utolsó két szóban te sem tetted. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Gyömbér! 🙂
Én megérkeztem.
Szépek a képek, jó megállni előttük, felfogni, amiket vetítettél.
Van ebben negatív csapdosás, meg pozití
Kedves Gyömbér!
Nem szeretem a ködöt, azonban Te, ezt is hangulatossá varázsoltad.
Nagyon-nagyon jó vers! Gratulálok.
Szeretettel!
Ida
Kedves Ida!
Örülök, hogy ismét jöttél. Ma köd volt hazafelé az úton. Többek között az volt segítségemre az írásnál. …és persze más egyebek is…
Szeretettel láttalak: Gyömbér
Kedves Kankalin!
Megérkezésedhez gratulálok és örülök! 🙂
Igen, lehet a vége a lényeg.
Szeretettel láttalak, mint mindig!
Üdv: Gyömbér
Zsó!
sose félek, mer "félni kár"!
a versed meg: szóval: "NA"
Frigyes
Én sem félek, pedig azt tartja a mondás, hogy jobb félni, mint megijedni. Persze, nem minden mondás igaz mindenkor.
Na, köszönöm, hogy olvastad!:)
Zsó
"Na" !
én köszönöm, hogy olvashattam!
Frigyes
Igazán…egészségedre!
Zsó
na igen, félni kár, szép lélek vers. szeretettel
Köszönöm Andy, hogy olvastad!
Szeretettel láttalak: Gyömbér
Veled úszom az őszi erdőn,
a tejfehér köd betakar,
s merre az út vezet tekergőn
már hóra vár a hullt avar…
Gyömbér, tetszett, gratulálok!
Köszönöm! Igazán jól sikeredett az a négy sor!
Üdvözlettel Gyömbér
Érdekes témát választottál, kedves Gyömbér. Szépen tárod elő érzelmeidet versedben, amit most a Véletlenül hozta elém. Még az elmúlást is kellemesen érintő szavakkal alkottad.
Örülök, hogy rátaláltam, élvezettel és
szeretettel olvastam: Kata