2024. december 22., vasárnap
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szerelem

    Kölcsönbe vett szerelem

    RudyBy 37 hozzászólás1377 megtekintés

    Kölcsönbe vett szerelem,
    Kamatos-kamattal fizettem.
    Uzsorás ehhez fel sem ér,
    Szenvedés lett a semmiért.

    E szerelemre nincs bocsánat,
    Lelkemben maradt csak a bánat.
    Minden viszonzatlan maradt,
    Hiába minden szívszerelem s áldozat.

    Szerelmet, amit kölcsönbe vettem,
    Látom már hiba volt ilyent tennem.
    Hiba volt efféle „kölcsönt” venni, vétek!
    Az ilyenért nagy árat követel az élet.

    Share.

    37 hozzászólás

      • Rudy on

        Kedves Suzanne!
        Nagy örömömre szolgál, hogy tetszik ez a versem. Ennek örömére megosztom veled, veletek, hogyan született. A "szóban fogó tárgy" (a szerelem) okán nem tudtam szabadulni egy kifejezéstől, állandóan az eszemben járt = "kölcsönbe vett szerelem". Azt gondoltam némi "felismeréssel", hogy ez talán egy blikkfangos cím lehetne, ha úgy teszik hatásvadász! És ez jobban felkeltheti a lényegi mondanivalómra a figyelmet. Ami röviden fogalmazva abból a felismerésből fakadt, hogy az a szerelem ami nem teljesedik ki, azt csak kölcsönbe kapjuk – a sorstól – és nem marad meg a miénk, hanem vissza kell adnunk! Ráadásul nemcsak annyit amennyit kaptunk, hanem sokkal többet, fájdalmasakat!
        És ezt próbáltam meg versbe foglalni, amit gondoltam erről.
        Üdvözlettel: Rudy

      • Rudy on

        Köszi Bödön, alias "én"!
        Kérlek ne légy ennyire szkeptikus ( kételkedő) magadat illetően! 🙂 😀 – értesz Te mindent! –
        Örülök hogy tetszett neked!
        ( A vers megszületésének körülményeit, itt eggyel lejjebb olvashatod Susannénak írtakban! )
        Szia! Rudy

      • Rudy on

        Kedves Eliza!
        Nagyon örülök, hogy hitelesnek sikeredett a versem, és, hogy tetszett neked.
        Ami a szerelem árát, – s azt amit kaphatunk általa ( örömet-boldogságot is…) – illeti, igen sok esetben csak fájdalom az ára, és csalódás. Ezt próbáltam meg megfogalmazni, kifejezni.
        A versemben lévő "kölcsönbe-vettet" , sajna "vissza kellett adnom", így csak bánatot adott.
        Üdv.: Rudy

    6. Névtelen on

      remekül rímelnek soraid.
      a kölcsön nem éppen találó – inkább nevezném egyoldalúnak vagy viszonzatlannak. A kölcsönt megkapjuk, de vissza kell adni és ezt a szerelem esetében örömmel tesszük.

      Ne haragudj, hogy akadékoskodtam – versed tetszik. A viszonzatlan szerelem nagyon fáj, akár akölcsön megadása, de a kettő azért jócskán különbözik.

      szeretettel üdv. Karolina

      • Rudy on

        Kedves Karolina!
        Ma itt Susannenak 13:24:27 -kor írtam erről, azaz hogy miért is "kölcsönbe vett"!
        A "kölcsönt" a sorstól kaptam!! Az érzést!!! ..abban igazad van, hogy nem lett viszonzás… ezért is kellett visszaadni! …de a szív azért sebzett maradt.. ez a fájdalom a "kamatos kamat"!
        Tehát a visszaadásban nincs semmi öröm!!!
        Ebben az esetben tehát, minden teljesen átvitt értelemben van.
        Annak nagyon örülök, hogy tetszett neked a vers, és remélem ezzel a válasszal minden a helyére került. 🙂
        Üdvözlettel: Rudy

      • Rudy on

        Kedves Millali!
        Köszönöm dicsérő elismerő szavaidat!

        Igen, én is azt gondolom, hogy a tiszta szó ereje felülmúlhatatlan! Sajnos nem mindenki nyitott az ilyenekre, sokan vannak akik érzéketlenek ez irányban!

        Sajnos 1 versemre – a vers "alanyától" – kaptam, választ, hogy "gyönyörű" de érzelmeket, viszonzást, nem okozott benne…. 🙁

        Üdv.: Rudy

      • Rudy on

        Szia Patyolat!
        Köszi!!!

        …ami a megzenésítést illeti, még nem tudom, de megfontolom,- tudod azért kell majd hozzá egy hangulat egy zenei dallam ami vagy megszületik vagy nem. Az eddigiekben mindig magától jöttek a dallamok. Soha nem volt úgy, hogy szándékosan odaüljek és elkezdjem törni a fejem mi is legyen. Ha úgy tetszik "megrendelésre" még nem alkottam. 🙂
        Üdv: Rudy

      • Rudy on

        Kedves Dóra!
        Köszönöm. Örülök, hogy tetszett neked.
        Szerintem félreértetted: nem "személyről" szólt a vers hanem a "szerelemről" mint érzésről! …akkor pedig, nem "senki" ..hanem "semmi" ..?!
        Így egy érzés lehet a "miénk" ami megmarad nekünk…
        Üdv.: Rudy

    17. L.Maria Grey on

      Rudy,
      Ahogy olvasom a verset, előttem van egy kép.
      Ülök egy tükör előtt.
      Nézem magam és próbálom kitalálni, miért…
      Tetszik a hangulata, hiszen már a második versszakban emeltebb.
      Előjön a "magamban keresem a hibát" érzés is.
      Pedig ez talán a legnagyobb hiba.
      Amit személy szerint hiányolok az a vége.
      Megnyugvás?
      Beletörődés?
      Küdelem?
      Fel nem adott harc?
      Hiszen te is egy olyan természet vagy, mint bármelyikünk, aki igen is megérdemli a szerelmet…is.

      Remélem nem írtam semmi sértőt, vagy kellemetlen dolgot.

      Üdvözlettel:
      Rika

      UI: Én várok, hátha jön a végére még 1-2 versszak:-)

      • Rudy on

        Kedves Maria!
        Nem írtál sértőt! Viszont érdekes kérdéseket vetettél el… Én befejezettnek szántam a verset, azzal hogy leszögeztem: az élet nagy árat követel, egy olyan szerelemért ami viszonzás nélkül maradt! A viszonzatlanság miatt aposztrofáltam úgy, hogy az ez (!) a szerelem érzése csak "kölcsönbe" kapott.
        A "magamban keresett hiba" jól megfogott gondolat a részedről, hiszen lehet hibázunk akkor ha olyanba szeretünk bele, akiben nem ismerjük fel jól dolgokat, és csak mi gondoltuk azt, hogy megtaláljuk azt a szerelmet, amit remélni igyekeztünk. Amiért áldozatokat is hoztunk de eredmény , viszonzást nem nyertünk. Bocsi ha most egy kicsit homályosan fogalmaztam és így talán nem világos a képlet.

      • Rudy on

        ….
        Ami pedig a folytatást illeti, nem szoktam egy egy leírt veresemet folytatni. Elárulom, az alkotásaim spontán szoktak létrejönni, igen kevés alakítgatás által! 🙂 Ha nagyon profán akarnám mondani , "ahogyan csövön kifér" egy lendülettel szoktak létrejöni a verseim, még a leghosszabbak is… ( erre bizonyíték lenne az eltett kézirataim. :-)))
        Szeretettel: Rudy

    18. L.Maria Grey on

      Rudy,
      Hogyne lenne világos… Sőt.
      Már éltem át én is ilyen szerelmet.
      És volt már olyan hódolóm aki szerelemt vallott, de sajnos hiába.
      Mi emberek, érző lelkek szerintme legbelül mindig arra vágyunk amit "még talán" elérhetünk.
      És az elmúlt évben rengeteg barátot veszítettem el, mert kimondtam amit érzek, vagy épp gondolok.
      Bevallom valahol bánom, meg nem is.
      És itt vagy te.
      Az elolvasott verseid, ha tetszik, ha nem úgyanúgy jelentenek valamit, mint mindenki máséi.
      Kinek a fájdalom, kinek a beletörődés.
      De tudod miért szép mindez?
      Mert amíg élünk, remélünk:-)

      Sosem tudjuk mit hoz a holnap…

      UI: Nekem akkor is hiányzik a vége:-) És punk-tum:-))))

    Leave A Reply