egy csipet csendet, és nyugalmat –
– most nem hunyorgok fénytől,
a zajos föld álmot hallgat
nem tudom, meddig vesz még
körül e kellemes homály
– órám megállt, nem érdekel,
nem törődök most percekkel –
félek hamar új bajt kavar,
betör hozzám a külvilág,
csap újra lármát – agyamnak átkát –
szívem zenéje botlik s zavar
(ringnék örökre,
benned lebegve –
– jöjj vissza álom!
új meséd várom)