Remegő kezével érintett meg,
egy kissé meg is ijesztett,
szemébe nézve láttam azt,
hogy neki az élet álom marad.
Tiszta kék szemében fájdalom,
mit a csúf világ neki hagyott,
néztem két kezét a kéregetőt,
nyúltam felé, hogy segítsem őt.
Megszólalt halkan,csendben,
tőled mosolyt kérek tündérem,
te ne adj nekem semmi mást,
csak mosolyogj, szép a világ.
Akkor értettem meg mit jelent,
egy mosoly szám szegletében,
megajándékoztam szerényen,
legyen szép napod szegényem.
Ki tudja melyikünk kért többet,
lehet sohasem értem ezt meg,
ki lett gazdagabb e pillanatban,
ki is volt a koldus a mai napban.
10 hozzászólás
Kedves Susanne!
Versed témája és ahogy leírtad emberi és tiszta lélekre vall. Szépen versbe szőtted érzéseidet nem mindenki érez így, ha egy koldust lát. Gratulálok!
Üdv itt a Napvilágon!
szeretettel-panka
Nagyon szépen köszönöm:)
kedves tőled 🙂
szeretettel üdvözöllek:) Susanne
Az utolsó versszak nagyon megragadó.
"Ki tudja melyikünk kért többet,
lehet sohasem értem ezt meg,
ki lett gazdagabb e pillanatban,
ki is volt a koldus a mai napban."
Valóban. Néha nem is látni igazán, ki az igazi koldus…
Üdv.: Phoenix
Phoenix !
Nagyon szépen köszönöm dicsérő szavaidat !
Jól esik egy kezdőnek !
Üdv.: Susanne
Susanne!
Örülök, hogy ilyen szép verset írtál. Különösen az utolsó versszak elgondolkodtató. Az emberek alapból elítélik az utca embereit, sajnos.
Antalpista
Nagyon szépen köszönöm, valódi esemény ihlette e sorokat !
Üdvözlettel : Susannne
Gyönyörűen megfogalmazott vers!
Egy apró észrevétellel bízom benne nem bántalak meg: a szóismétlésekre figyelj legközelebb.
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Dehogy bántasz meg,minden kritikát szívesen fogadok,hiszen mostanában kezdtem írogatni,építő jellegű észrevételed pedig köszönöm szépen 🙂
Köszönöm a dicsérő szavakat is:)
Baráti üdvözletem: Susanne
Kedves Zsuzsa!
Nem csak ezt, a többi versedet is elolvastam. Nagyon szépek, s az különösen jó is, hogy a hagyományos versformát alkamazod, nem a zagyván összehordott ún. szabad formákat.
Ezzel a verssel a melegségedre, szerető jóindulatodra lehet következtetni. Ugyanis sajnos, olyan a világ, hogy a koldusokat, a hajléktalanokat szinte már nem veszik emberszámba.
Egyébként egy hasonló találkozásom jutott eszembe, mikor olvastam versed szép sorait.
Lehet, hogy egyszer én is írok róla verset vagy prózát.
Szeretettel köszöntlek körünkben. Kívánom, hogy érezd magad jól itt, a Napvilágnál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata !
Köszönöm megtisztelő soraidat, bizony sokszor észre sem vesszük őket, vagy pedig undorodva fordulunk el tőlük……………
Remélem Te is megírod a találkozásodat, kíváncsian várom.
Külön köszönetem üdvözlő soraidért !
szeretettel : Susanne