Költők könyvek, irodalom,
nagy hatalmas birodalom.
Ti vagytok a szemtelen,
néha kicsit esztelen.
Ti vagytok a rémültek,
szavaitok rezdülnek.
Ezer szó a föld alatt,
ezer szó és könny fakad.
Ezer költő,
ezer szót föltör.
Rend és fegyelem,
az írókra ezt a jelzőt,
én nem teszem.
Városok és utcák,
szél és vihar,
de a költő nem virraszt.
Pattan a szikra az agyában,
s szavainak nincsen határa.
4 hozzászólás
Tán az uccsó 2 sor, ami f*sza.
😀 😀 😀 Lehet 🙂
Jó ez a vers, de ha jobban megfigyeled, észre fogod venni, hogy néhány rímed nem igazán passzol össze. De ez még nem olyan óriási probléma.
Drága Ati!
Nekem nagyon tetszett a versed!Ilyen egy alkotó, és ilyen az irodalom, ami segít, olvashatóvá tenni az életet!
Nekem ez a kedvencem, ebből a versedből!
,,Ezer szó a föld alatt,
ezer szó és könny fakad.
Ezer költő,
ezer szót föltör.”Nagyon klassz!
Ölellek szeretettel:Kriszti