Komolyra vált a szó, hatalma vértez,
ám az Éden édes íze most gyötör.
A szív kevés, az ember értve érez,
és a semmiben suhanni nem gyönyör,
hol ma még a tegnap árnya vív csatát,
így üzenne átok által írt dalon,
mert ledönt a szél is és a csúf halál,
húz az útkanyar, de nem jön oltalom.
Csak ne sírna itt belül, ne omlanék,
rejtélyes álmom, Te Ékes Szóvirág…
bár ne fájna úgy dalod, ne fájna lét,
és ne győzne öntudat, ha győz, mi bánt.
Kapaszkodok tovább ezer körömmel,
beléd kapaszkodom, dacolva földdel.
26 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Gyönyörű vers a mindent legyőző szerelemről. Ilyen csak a mesében van. Majd még írok később…
Szeretettel és csodálattal: Gyömbér
Szia Gyömbér!
Megleptél azzal, amit írtál, mert a sorok közt…
No comment…
Köszönöm, hogy elmélyedtél a versben, a mesékben pedig muszáj hinni még akkor is, ha néha verejtékesen nehéz.
Tökéletesen megértettél. Köszi. :)))
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Örülök,hogy tettél fel!
…
Elmélkedésed megrázó…keresi az utat
a szív és az értelem,mint lehetöségek!
Szia sailor!

Én is örülök, hogy tudtam írni. Sokszor magamba fojtom, bár talán nem kellene.
Na, ezért nem vagyok költő. Ami a szívemen, az nem a számon, inkább a sublótfiókban. :)))
Köszi, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kankalin
Kankalin! Remek szonett, szépen szőtt, stílusában is mélyen fog, nem csak a (sorok közötti) tartalomban. A záró sorok ereje szépen rögzít. Számlálgattam a szótagszámokat, kerestem az eltérések logikáját, mintáját. Még jönnöm kell, sosem írsz egyszerűen, most sem, de nagyon te vagy. Remek szonett, nagyon tetszett.
aLéb
Szia aLéb!
Tulajdonképpen shakespeare-i lett volna. Azt hittem, belefér a keretbe a néhány (6) tíz szótaggal bíró sor. Olvasgattam őkelmét, persze magyarul… Szabó Lőrinc is belevitt ennyit a kedvencembe. :)))

Komolyra vettem véleményed, és van benne dorgálás is.
Az eltérések abból adódnak, hogy bátorkodtam rövidebbre szabni néhány sort. Írhattam volna másként is, de ez így jött.
Örülök annak, hogy nem írok egyszerűen. :))) Nem is szándékozom eztán sem, vsizsont az ősök előtt fejet hajtok éppen úgy, mint ma élő metereim előtt is.
Van logika a versben, nem is kevés. Tálcán kínáltam ezt, de időigényes.
Ezért (is) imádom a szonetteket. Nem tudok azonnal lebukni. :)))
Köszi, hogy látom kéznyomod, ez fontos.
Szeretettel: Kankalin
folytatom…
Néha úgy tünik:´A szív kevés,az ember értve érez´
…´csak ne sírna itt belül,ne omlanék…
ne gyözne öntudat,ha gyöz mi bánt:´
Minden sorát átéreztem!
Szeretettel gratuálok:sailor
Szia sailor!
Örülök az átérzésnek, köszönöm szépen.:)
Szeretettel: Kankalin
"Komoly" nagyon!
üdv.koko
Szia koko!

Örülök, hogy komolynak tartod, mert valóban az.
Köszönöm szépen véleményed.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Csodálattal olvastam remekbe szabott versedet.
Lelkemet nagyon megérintette. Köszönöm!
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Szia oroszlán!

Szerintem a csodálatra nem vagyok méltó, de örömmel tölt el, hogy elolvastad, hogy pozitív véleményt alkottál a versről.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Kankalin
tudod, az a "baj", meg a jó is, hogy ebbe a versbe nincs hol belekötni,
minden a helyén van, és Gy-nek igaza van! Majd mindenben, kivéve a meséket illetően; mer van ilyen! a valóságban is. ne vedd bizalmaskodásnak, de kívánom neked.
és köszönöm, hogy olvashattalak
túlparti
Szia túlparti!

Emerről a partról üzenem, hogy ha nem kötözködsz velem, az felemel. :)))
Elárulom, hogy nincs minden a helyén, de ez maradjon az én titkom. Fejlődnöm kell még a szonettek terén, nem is keveset.
A mai mesék azért vannak, hogy való igazzá váltsuk őket.
Nem vettem bizalmaskodásnak véleményed, inkább köszönöm, hogy megtetted versem alatt.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin
Úgy tűnik mintha válasz vers lenne valakinek.Szép vers mély , igaz érzésekkel.Egy igaz barát mindig kell a bajban.Jó , hogy te vagy neki.
Szeretettel gratulálok Ági
Szia Ági!


Nem tudom, miért tűnik válaszversnek, de ez is benne van a pakliban.
Örülök, hogy szépnek és igaznak találtad. Ennél szebbet nem is írhattál volna.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ebből a versből szinte süvít a fájdalom. Az utolsó két sorból különösen. A tehetetlenség tragédiáját hallom ki a soraidból. Az embernek sajnos el kell fogadnia dolgokat, hiába dacol ellenük, de ezt a dacot mégis nagyon jól belefoglaltad ebbe a szép szonettbe.
Szeretettel: Klári
Szia Klári!

Ez a vers nem fáj, csak komoly. Amolyan számvetésféle önmagammal, ezen kívül csekély üzenet az élők felé. Nem is annyira csekély.
A dac valóban megjelent itt, és még valami új, amiről eddig nem akartam tudni.
Köszönöm, hogy nyomot hagytál nálam.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A szonetthez gratulálok.
Napvilágos szeretettel
üdvözöl Attila bá'
Szia Attila bá'!


Öröm, hogy itt látlak nálam.
Köszönöm szépen jelenléted, gratulációd.
Én is üdvözöllek napvilágos szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon szép a szonetted.
" A szív kevés, az ember értve érez,
és a semmibe suhanni nem gyönyör "
Ez a két sor nagyon megfogott.
Üdv: harcsa
Szia harcsa!

A szonettek arra ösztönöznek, hogy egyre jobban szerelmes legyek beléjük. Ezt nem tudom megmagyarázni, de így van.
Ha szépnek találtad a sorokat, annak csak örülhetek, mert másnak is örömet szerezhettem önző versmániám által.
A szív az fontos, de hiába dobog, ha…
Na, ez egy másik vers lesz. Én most köszönöm szépen, hogy véleményt hagytál nálam.
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalinka!
A fájdalom kiált gyönyörűen, szakértelemmel megalkotott szonettedből. tudom, van olyan emlék, van olyan fájdalom, ami soha, de soha el nem múlhat.
Az jó, ha ki tudod írni Magadból.
Megértéssel és szeretettel olvastam: Kata
Szia Kata!



Hááát, van még mit tennem a szonettek terén, igyekszem…
A versnek az az érdekessége, hogy elrugaszkodik az emlékektől. Bármennyire szomorkásnak tűnik, egyáltalán nem az.
Valóban vannak fájdalmak, amiket örökre magunkban hordozunk, de van élet is, amit emiatt nem veszünk észre, vagy nem merünk megélni.
Versem nem a múlt, inkább valami jövőkép-folyam.
Örülök, hogy itt voltál, köszönöm gondoskodásod.
Szeretettel: Kankalin
… és megint csak én!
Milyen érdekes az a gondolatod, hogy "… az ember értve érez,…"! Sosem választhatók el ész és érzelem, nagy igazság. Néha a gondolatok megcsalnak, miket az agyunkba ültetünk, ha nincs igazi válasz a miértjeinkre, ha elvárások, kívánalmak vannak, mikre reakciók nem felelnek. Nehéz a "néma" gondolatokat szóra bírni, bármilyen beszédesek, kifejezőek is a betűink. Mindezek ellenére, és mégis, az ember folyton bízik, bár ne tenné!
Néha nem ártana csak az észre hallgatni, de mert a teremtéskor megajándékoztak bennünket a érzés képességével, lehetőséget kaptunk, hogy milliószor csalatkozzunk.
Tán a konkrét tartalomtól eltértem, mégse bánom, ha Te sem!
Csodás szonett!
Szeretettel:
Val'
Szia Val!



A bőség zavara állt elő általad…
Aki megérti verseim, érez engem is…, így gondoltam. A szív nélkülözhetetlen, mert élni kell, de a minőség is lényeges. Ültetésügyileg élen járok, mert lombokba és virágba szökkent rég az a sok minden, amit leképeztem az agyamban titkos álmokból és összegyűjtött szóvirágokból. Szerintem bízni muszáj, mert ha nem tennénk, nem vágnánk bele dolgokba, ezáltal pedig szegényebbek lennénk. Ha százszor csaltak volna meg, akkor ezredszer is újra kezdeném. Nem tértél el a fő vonaltól, a zárásban megfogalmaztam, hogy a saját halálommal is szembeszállok némi kapaszkodás segtségével. Ezért komoly ez a szonett.
Köszönöm, hogy általad újra átgondolhattam.
Szeretettel: Kankalin