Könnyekkel küszködöm
Könnyekkel küszködöm,
Nagyra nyitom szemem,
Nem akarom, hogy kijöjjön egy csepp könny is,
Nem akarom, hogy más lássa hogy sírok.
Könnyekkel küszködöm,
A bánatom, és a félelmem miatt.
Kijött egy-két csepp könny,
De már ennyitől is megnyugodtam.
Könnyekkel küszködöm,
Legszívesebben sírnék,
De nem tehetem meg,
Máskor nem érdekelt hogy ki látja,
De most igen,
Mert tudják az okát!
Még mindig könnyekkel küszködöm,
És kijött újra egy igazi csepp könny,
Végig folyik arcomon,
És addig folyik,
Míg le nem törlöm.
4 hozzászólás
Szerintem nem szégyen a sírás, bár senki nem szereti, ha sírni látják, mert akkor olyan gyengének érzi magát az ember.
Tetszett a versed.
Üdv: József
Hát igen, de miután megírtam ezt a verset, azutáni napokban már nem bírtam magamban tartani, és már nem is érdekelt hogy ki látja…
am köszi:)
szia!
egy vershez kevés az, hogy leírod, hogy éppen mi bánt, mi foglalkoztat… próbálj meg egy kicsit költőiebben hozzáálni.
bocs, hogy ezt mondom, de pár emberen kívül nem érdekel senkit, hogy küszködsz a könnyeiddel, ha nem tudsz valamit adni a verseddel.
most nekem nem adtál semmit.
köszi a véleményedet, am de ezt a verset nem a bánatomról akartam írni, csak a könnyekről, a bánatomról egy másik verset írtam… az meg engem nem érdekel, hogy kit érdekel a könnyeim és kit nem.
de am nem tudok olyan jól verset írni, költőisebben sem..:S nem mindenki tud jól írni pl. én sem, nah mindegy:)
szija