Kovács László
Kor… képek
Lemezek közötti laprúgó feszültséget,
szegecsek kényszerereje
tartja össze,
mint… a gyáram gépesített, zörgő
világát is fogva öleli valami láthatatlan erő,
összetartja az eszme.
Rugdalózó gépek, keményfém kések,
élszögei között forgácsolódik a jövő.
Olajszagban, dobog, dübörög az "ötéves terv".
Terv az volt, aztán nincs az se….
csak csend, kínos nagy csend.
———
Gyáram kapuja ásít, felette a csillag lánca
árván függ.
Nem leng rajta az "Élüzem jelvénye"
nem fújják a fényes szelek,
nem füstöl az öntöde kéménye.
Porlad a múlt, áll még a porta,
fogason felejtett portás sapka,
zsíros ráncaiban beleette magát
a múlt, az eszme.
Most hullik rá a vakolat,
egy pók les alóla. újabb áldozatra lesve,
talán vár egy szebb, jobb jövőre.
———
Lépek tovább, csak halkan magamnak
dúdolva, énekelve:
"Egy a jelszónk a béke"…
valahogy e dal jutott az eszembe,
… talán nem is vagyok én már
ezen nagyon meglepve….
Kovycs59