Föld haragja,
mi érted nyúl, s
elragad magával,
Víz örvénye,
mi mélyre húz, s
belefojt a sötétbe,
Lélek sóhaja,
mi levegőért küzd,
míg hite hagyja,
S Isten ereje,
Mi partra vet, míg
korai az út vége.
Kedves Hayal!
Olvasni foglak biztosan, ha ilyeneket írsz.
🙂
Ha másmilyeneket, akkor is, mert úgy érzem, hogy a nagy Egységben egyedi a hangod.
Üdvözletem!
Altalaban eleg hasonloan epülnek a verseim, de ebben erzem "otthon" magam:-)
Nagyon örülök, ha olvasol es irsz, mert akkor tudom, hogy erdemes ide feltölteni:-)
4 hozzászólás
Kedves Hayal!
Olvasni foglak biztosan, ha ilyeneket írsz.
🙂
Ha másmilyeneket, akkor is, mert úgy érzem, hogy a nagy Egységben egyedi a hangod.
Üdvözletem!
Altalaban eleg hasonloan epülnek a verseim, de ebben erzem "otthon" magam:-)
Nagyon örülök, ha olvasol es irsz, mert akkor tudom, hogy erdemes ide feltölteni:-)
Kedves Júlia!
Rövid elmélkedésed mély gondolatokat és érzéseket takar. Legyen úgy, ahogyan befejezted.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Hayal!
Nekem is tetszik a stílusod. Írj nekünk sokat!
Ylen