Merész lélek, ki álarcom mögé suhantál,
Kezedbe fogtad fázós reményeimet.
Tested tűznyelvét visszafogván,
Az időt hosszú sétára küldted.
Mester ujjaid alatt gyönyör éledt,
A vágy tiszta forrásánál
A varázslat szárba szökkent,
És hajladozva finom táncot járt.
Százszorszépek között csókjaid vezettek,
Melyek fölött ívet hajlított a szivárvány.
8 hozzászólás
Szép vers tetszett, az első sor főleg!
gratulálok!
Barátsággal Panka!
Szia.
Vékeményeddel megmosolyogtattál. Igazán jó kezdése a mai napnak. Különösen kedves volt a barátsággal elköszönésed.
Titkos
Szia!
Jaj ez nagyon szép,szépen üdvözlöd Magadat,- ha jól értelmezem a versedet.
Gratulálok!
szeretettel üdv:hova
Szia.
Véleményed bátorságot adott a továbbiakhoz. Bár egy kicsit meglepett az értelmezésed, de ilyen szemmel olvasva igazad van, ez is benne van.
Titkos
Kedves Erika!
Szép költői szavakat használsz a versedben, szabatosan írsz, kis találékonysára serkented olvasóidat.
Szeretettel: Kata
Szia!
Elolvastam ezt is, a harmadikat. Ha összehasonlítom a hármat, talán ez áll legközelebb hozzásm. Én is menthetetlenül romantikus vagyok, szeretem a varázslatokat.
És a százszorszép, meg a szivárvány!
Gratulálok, ügyes vagy! Csak így tovább!
Üdv: Kankalin
Gyönyörűen fogalmazol, érdemes volt hozzád bekukkantatom..:)
Gratulálok szeretettel: Lyza
Köszöntelek Lyza és köszönöm a tetszetős szavakat, gratulációt.
Szeretettel Titkos