A köznapi dolgok oly furák néha,
idegenként néznek rám a házak,
a Körúti tömeg is unott, méla,
faarcú zombiként élnek s járnak.
A boltban nem köszön vissza a boltos,
fárasztó már a mindennapi élet,
a postást sem várják, rossz híreket hoz,
s mindenkinek elege van végleg…
Valahogy olyan életuntak lettünk,
informatikától magányosak,
pedig még nem rég vidáman keltünk,
s vidáman jártunk új és új utat…
2 hozzászólás
Kedves András!
Nagyon igaz, amit írtál, feltűnően mások az emberek és a szokások!
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves András!
Nagyon,nagyon igaz sorok!
Pont ez megy!
Gratulálok:sailor