Pár gondolat még átoson
a szürkeállományomon.
Az agyamból kilépve
kuporodnak a plédre.
Tán emlékeznem kéne,
hogy mik voltak azok!
Örömök vagy Bajok?
Aprócskák?Tán nagyok?
Csak kitalálom!
…Ám vár az álom
és nem is bánom…
Hadd üljenek!
Nagyon remek
nekik e hely!
Takaróm…
akarom
mondani…
már
alszom
is
vagy
mi?
Pszt!
9 hozzászólás
Szép álmokat! Versed formája és tartalma is tetszik.
Szeretettel: Rozália
Jaj, de jó!
Remekül megfogtad az elalvás előtti pillanatokat, amikor még mindenféle kavarog benned, de már elragad az álom! Nagyon-nagyon jó!!! A kedves, játékos nyelvi kifejlete és a forma meg pluszban ráerősít!
Nagy-nagy gratula!
Poppy
Ismét egy gyömbéres, játékos, de mégis tartalmas vers, remek lett!
Hanga
Nézd át, amit a kalligrammáról tart ma a verstan. Ha ezzel az alkotásoddal füst alakban kóválygó kontúrokban találkozom, méltó lett volna néhány szóra. Így is 🙂
Ugye tudod, hogy vannak, akik színesen álmodnak?
szió!
ötletes, játékos versike!
tényleg olyan, mintha épp álomba lépegetne
az ember…
ölel
leslie
"Az agyamból kilépve
kuporodnak a plédre."
Nagyon tetszett.
Gratulálok!
Kedves Gyömbér!
Ahogyan fogynak sorok, úgy alszol el Te is.Szép álmokat:-)
Sok szeretettel.Selanne
Köszönettel vettem a hozzászólásaitokat! 🙂
Üdv: Gyömbér
De jo ez a vers! A cime is jo, formaja, tartalma, kedves, vicces, üditö! Nagyon jo, hogy ezt ilyen formaba tudtad önteni, az ember ranez, es mar a sorok alakja miatt el akarja olvasni! 🙂 Gratulalok,
H.