Csupán negyvennyolc óra:
elég volt az első csókra,
pár ölelésre, a bensőinkre s párként néhány jövőbéli szóra!
Megváltozott a világ körülöttem.
Fejem felett a "FOGLALT" felirat.
Szívemben a fény végre felvillant,
mert immár ketten valósítjuk meg az álmainkat!
A Sors pedig, ahogy érzem… örül mögöttem.
3 hozzászólás
Könnyed, vidám sorok egy nagyszerű találkozásról. Gratulálok! Attila
Örülök hogy így alakult, Titusz. Így kell visszatérni. :)) Boldogan, kedves verssel. Szerintem is örül a sors, Veled együtt. Tetszik ahogy a feliratot kiemelted. 🙂
pipacs
tökéletesen adtad át, milyen, ha az embert megérinti a szerelem…olyan " utánunk a vízözön"
kívánom, hogy sokáig tartson ez az eufória.
Végre, nem válásról olvasok. 🙂
Üdv: Cal