Képzeletbeli polcom felé fordulok –
látszólag hatalmas káosz,
mégis rendben áll minden hasznos
és minden haszontalan –
szemmagasságban sorakoznak
a tévedések,
már rég
meg kellett volna szabadulnom tőlük,
ám a szokás hatalma
erősebbnek bizonyult nálam –
mostanáig.
Van itt minden –
átverés,
tudatmódosító hazug ígéret,
cselszövés,
megaláztatás,
hamiskártyás szellemek,
gyűrött papírlapok,
megkezdett versek, novellák –
tűzre dobom őket,
a szavak jóval többre érdemesek.
Csak igazat szólhatok,
minden más bűn, és az élet megfizet.
Mindenkinek.
Mondhatnám, hogy inkább a halál,
de még élni vágyom,
nem állok szóba vele gondolatban sem –
számára megközelíthetetlen vagyok.
Pattog a tűz,
a középső polc már üres.
Az alsóra száműzöm,
amiért majd valamikor le kell hajolnom,
ám nem most teszem, inkább felfelé nézek –
nem, nem az égre,
nem oda tettelek,
csak a legmagasabb polcra,
eddig nem érhettem fel hozzád –
régen kerültél oda, s biztos helyed volt,
biztonságos,
még önmagamtól is óvtalak –
nem érintettelek,
pedig
egyre gyakrabban éreztem késztetést,
hogy lesimítsam a rád rakódott port,
melyet az idő
és a gonosz világ hintettek fényedre,
de féltem hozzád érni,
nehogy összetörj,
csak szavakkal simogattalak
(alig merem felemelni a fejem,
hogy rád nevessek).
Hozom a létrát,
felkapaszkodom hozzád,
csillogóvá tisztítalak ujjaimmal,
most hús-vér emberré leszel.
Belekortyolok a sörödbe,
elszívunk egy cigit,
füstkarikákban száll
gondolat gondolathoz,
vállunk összesimul,
gondtalanul lógázzuk lábunk,
mosolyunk találkozik.
Arcom ezüst hajadba fúrom –
illik hozzád az ezüst.
Megérkeztem.
20 hozzászólás
Szia Kankalin!
Tartalmilag hasonlít egy régebbi versedhez! Akartam valamit keresni a hűségről, de nem találtam….
Én a zárást nem értem, de amúgy az eleje vitathatatlanul Kankalinos.Jó volt érdekes.
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Érdekesen közelítetted meg ezt a verset, mert elejtettél egy szót, amelyikre én nem gondoltam konkrétan, mégis pontosan ez az egyik legfontosabb szál benne: hűség.
Gyakorlatilag ez a mozgatója a gondolatoknak. Az ember legyen hű önmagához és ahhoz, akiben, amiben hisz.
Ez a vers tartalmilag egyik versemre sem hasonlít, mert még soha nem írtam ilyen érzésről, ez az első eset.
A zárást nagyon szeretem a sörözéssel, cigizéssel és szabad, laza, közvetlen képével. 🙂
Köszönöm, hogy elgondolkodtál rajta. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Na meg van! Formailag Infúzió sárgadinnyére és öröklétre de a Tükör játék életre halálra is hasonlít.
Majd le fogok szokni erről az összehasonlításról ígérem.
Szeretettel:Ági
Ági, az "Infúzió sárgadinnyére és öröklétre" formailag valóban hasonlít, mert az is szabad vers, de minden másban különbözik tőle.
A "Tükörjáték életre, halálra" – sem tartalmi, sem formai szempontból – nem hozható párhuzamba a fenti verssel, mivel az novella, és egészen másról is szól.
Ez egy tejesen különálló mű, semmihez nem hasonlítható. Azért írtam meg, hogy ne is hasonlítson semmire, hogy csak egyetlen legyen belőle. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ja az lehet, de én lehet, hogy leragadtam ennél hogy inkább a halál,de még élni vágyom,
Azért ez az élet halál téma, több versben és prózádban benne van.
Lehet egy kissé szűk látókörű vagyok.Ne haragudj!Megpróbáltalak sörrel és cigivel a kezedben elképzelni.
Nem sikerült.Én ritkán iszom, de viszont nagy dohányos vagyok, bár attól függ mihez képest.
Lehet tartalmilag nem hasonlít, de én akkor mit érzékelek nem tudom.Lehet az érzékelésem
már hibás.Na mindegy.Én valahogy mindegyikben látok egy kis drámaiságot, de lehet az én gépemben van a hiba,
mert másnál ennyire nem érzékeltem.Azért egy élmény volt 🙂 Szóval meghibásodva olvastalak 🙂
De azért érdekes volt!
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Még visszaszaladtam, mert megláttam, hogy írtál, és nagyon érdekesnek tartom. 🙂
Jogos az észrevételed, mindhárom írásban említést teszek a halálról, ami végülis az élet velejárója, sokunkat foglalkoztat az élet-halál kérdés, ám más-más megvilágításba helyeztem.
A drámaiságban is igazad van, mert mindegyikben jelen van, bár különböző módon. Talán ez a sokak által említett kankalinosság bennük (?).
Azt mondod, elképzelhetetlen vagyok a sörrel és cigivel? Beskatulyáztál? :)))
Én is csak ember vagyok, olykor cigizek, néhanapján pedig iszom sört. Polc tetején még soha, de majd kipróbálom. 🙂 (Viccesnek szántam ezeket a sorokat, nem piszkálódásnak. Remélem, jól veszed!)
Szerintem nagyon jó olvasó vagy. Olyan, aki nem csak olvas. Mindig elgondolkodik ráadásul el is raktározza az olvasottakat.
Köszönöm neked, hogy ilyen alapos olvasóm vagy! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Persze, hogy nem veszem piszkálódásnak, csak Te vehetnéd így.
Bár inkább túl érdeklődő vagyok és vissza kellene fognom magam 🙂
A polc tetején sörözést meg cigizést feltétlenül próbáld ki csak vigyázz magadra.
Jól kapaszkodj meg! Azért tudom van egy kis humorod is ami nem rossz:)
Köszönöm a válaszodat!Kellemes hétvégét kívánok neked!:)
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Nem baj, ha érdeklődsz, inkább jó érzés, hogy foglalkoztatnak az írásaim. Szerintem ne fogd vissza magad. Ha nagyon meredek lesz, amit kérdezel, majd "kifütyülöm" a választ. 🙂
Feltétlenül kipróbálom a polc tetejét, bár nem tudom, kibírja-e a megpróbáltatást. 🙂
Van humorom, de azt a polc alsó részébe tettem. Most hajladozom kell érte, de mindenképpen érdemes, hiszen humor nélkül csak fél ember az ember (vagy még annyi sem). Talán lassan szemmagasságba kerül, meg kell töltenem az üres helyeket jókedvvel és pozitív gondolatokkal.
Neked is legyen szép hétvégéd! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin !"Megérkeztem" így zárul a rendrakás. Jó zárás, ide illik. Végül meg kell érkezni, ha az ember belevág egyszer! Érthető! Egyszerű szavakkal mesél el (bonyolult?) nagyszerű dolgokat a vers, belső vívódásról, érzésekről, érzelmekről. Tetszett!!! A forma, a szabad kötetlen verselés különösen! Szeretettel üdvözöllek: én
Szia "én"! 🙂
Ez a versem prózának indult, de túl dallamosnak éreztem, emiatt megtördeltem; így született.
Olykor nem árt önmagunkban egy nagytakarítás. Arra gondoltam, hogy kihajítom a polcomat, vagy írok egy ilyet. Mivel a polcrendszeremen pótolhatatlan dolgok is helyet kaptak, mégse bánhattam el vele. 🙂
Örülök, hogy tetszett neked ez a szabad és kötetlen forma. Nem sűrűn írok ilyeneket, ez is véletlenül volt, hiszen épp nyakig vagyok egy szonettben. Elterelődtem. 🙂
Köszönöm, hogy jöttél! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia! Világos, tiszta, érthető – még számomra is! De ismerem vonzódásod a szonettek után! Biztatnálak, h írj több szabadverset, de nem lehetek önző, így tehát azt kell mondanom, írjál szonetteket! Szeretettel üdvözöllek: én
Szia "én"! 🙂
Örülök, hogy érthetőnek találtad ezt a verset. Valószínűleg azért, mert nyíltabb vagyok. Ehhez is fel kell nőni; még fejlődőképesnek gondolom magam, de azért ennél tovább nem nagyon merészkednék. 🙂
Biztos írok még szabad verset is, mert a rövidebb prózának készülő írásaim általában átalakulnak, inkább vers felé hajlóak. A szonettek – és általában a kötött formák – elbűvölnek, nagyon szeretek velük időt tölteni. Kikapcsolnak, felemelnek – még akkor is, ha éppen szomorú apropóból születnek.
Köszönöm, hogy visszajöttél biztatni! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia "én"! 🙂
Örülök, hogy érthetőnek találtad ezt a verset. Valószínűleg azért, mert nyíltabb vagyok. Ehhez is fel kell nőni; még fejlődőképesnek gondolom magam, de azért ennél tovább nem nagyon merészkednék. 🙂
Biztos írok még szabad verset is, mert a rövidebb prózának készülő írásaim általában átalakulnak, inkább vers felé hajlóak. A szonettek – és egyéb kötött formák – elbűvölnek, nagyon szeretek velük időt tölteni. Kikapcsolnak, felemelnek – még akkor is, ha éppen szomorú apropóból születnek.
Köszönöm, hogy visszajöttél biztatni! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedevs Kankalin!
Írásod a nagytakarításról.arrol szól,
hogy átmész,átkutatod az emlékeidet!
Arrol.hogy tisztítod magad,mindentöl,
ami felesleges és idejétmult!
A második részben,nagyon odafigyelöen
tisztogatod azokat,amelyek mindig
is értékesek!
Nagyon szép és mély írásodra
szeretettel gratulálok:sailor
Szép napot!
Szia sailor! 🙂
Olykor nagytakarításra kényszerül az ember, mert beborítja a sok szemét. Akkor döbben rá, hogy nem fordított kellő figyelmet arra az értékre, amelyik valóban fontos számára.
Nem mind arany, ami fénylik – még szemmagasságban sem -, az ezüst kevésbé hivalkodó, tisztább üzenetet hordoz.
Köszönöm, hogy elgondolkodtál a versemen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Nekem (is) átjött a versed! Bízom benne, sokaknak is! (Nem nyálasat akarok írni.)
Néha szabadulni kell elhasznált, ócska, sok fájó dolgoktól. Fájhatnak is netán.
Keserves műtét,de azért, majd minden túlélhető.
szeretettel: túlparti
Szia túlparti! 🙂
Köszönöm a biztatást, rám fér.
Van mit takarítanom. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Aktualitásától függetlenül a megfogalmazásokra koncentrálva olvastalak. Tetszik a vers koncepciója. Csak az a "cigi", azzal nem sikerül megbarátkoznom. A szabad formás Kankalinnal azonban nagyon is. 😊
Laca ⚘
Szia Laca! 🙂
Ez a vers ma is aktuális, mint ahogy a rendszeres takarítás, és érdemes felpillantani a polc tetejére, mert talán oda rejtettünk valami fontosat, nehogy baja essen. Egyébként én ilyen vagyok, az értékes dolgokat még magamtól is óvom – legyen az tárgy vagy élőlény.
A cigi? Néha nem árt egy-egy szál, oldja a feszültséget. Maga a kép, melyet a vers végére tettem, néhány percnyi felhőtlenséget szimbolizál – két ember szavak nélküli összesimulását mindenféle következmény és továbblépés nélkül -, a (kristály)tiszta szabadságot.
Köszönöm, hogy leporoltad ezt a versemet.
Örülök, hogy tetszik ez a formám is (a cigit elszámítva). 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Laca! 🙂
Ez a vers ma is aktuális, mint ahogy a rendszeres takarítás, és érdemes felpillantani a polc tetejére, mert talán oda rejtettünk valami fontosat, nehogy baja essen. Egyébként én ilyen vagyok, az értékes dolgokat még magamtól is óvom – legyen az tárgy vagy élőlény.
A cigi? Néha nem árt egy-egy szál, oldja a feszültséget. Maga a kép, melyet a vers végére tettem, néhány percnyi felhőtlenséget szimbolizál – két ember szavak nélküli összesimulását mindenféle következmény és továbblépés nélkül -, a (kristály)tiszta szabadságot.
Köszönöm, hogy leporoltad ezt a versemet.
Örülök, hogy tetszik ez a formám is (a cigit leszámítva). 🙂
Szeretettel: Kankalin