Nyögve nyom a nyomor
Gyér nép gyáván gyászól
Nyikorogva húzza a súlyt
Sulykólva hetykélkedik a helyzet
Habzó szájjal habzsólják
Az ily szétszaggatott helyet
Derelye ingovány is inyencsége
Fittyet hányva, mennydünnyögve
Szid a szennyes csatorna
Dúlatt szavak szitkok,átkok
No csak inbólyogjatok-
Ez kell,az eszkil él,ha szól
Hitvány halóványak vagyunk
Illékonyatlanúl kié az illetmény?
Ürügyek-ürügyén,vágyunk
Markolunk,porlunk de fénylünk
Eszközként használják kilétünk
Nagyszerű eszme a mi eszünk
Faggatott furfangunk ezzé tették
Nyüszitve sohalyt a hóltmeder
Mellé kellett volna állni-
Nem mint meggydzsemet szétkenni
Irásunk rég róva van
Mélység iszonya nekik ,jó ha van
Még mennyit a mennyiért?
A mennyország hazát kér
Mezsgyéket beljebb tólták
Mócsingosan megnyirbálták
Nyámmogjanak,nyávogjanak
Fő,hogy vérjeink itt maradjanak
Anyanyelvünk nyilként nyilal
Csak oázis maradtunk,körbe nyüzsögnek
Ocsmányság az egész szavuk
Mi kiirthatattlanok vagyunk
3 hozzászólás
Kedves Szejke ,nagyon tetszik a versed ,és köszönöm a hozzám irt szavakat.
Kedves Szejke!
Ebben a versben iszonyú erővel éreztete a hazaszeretet!
A ragaszkodást a Magyar nemzethez,
nagyonagyon tetszikK.Sugárzik belőlle az öszinteség!
“Eszközként használják kilétünk
Nagyszerű eszme a mi eszünk
Faggatott furfangunk ezzé tették
Nyüszitve sohalyt a hóltmeder
Mellé kellett volna állni-
Nem mint meggydzsemet szétkenni
Irásunk rég róva van
Mélység iszonya nekik ,jó ha van
Még mennyit a mennyiért?”
Most kérleK!
Olvasd el az Árpád népe c. versem,
Szeretettel: marica
Kedves marica
Olvastam az Árpád népe c. versedet minden elismerésem fölötte.
Manapság inkább a modern veselést helyezik előnybe,gondolom az sem baj.
De annak is a tudatábann vagyok,hogy az olyan veseket is sokann kedvelik,
mint ahogyan mi fogalmazunk.