Ahogy örülsz, ahogy élsz:
mosolygó napjaid sorát.
Miként őszülsz, ahogy lépsz:
utadnak kavargó porát.
Őrült táncodat járod
– nem érhet földet a lábod –
Égj! Míg nem leszel hamu!
Visong a végtelen kapu…
Ahogy örülsz, ahogy élsz:
mosolygó napjaid sorát.
Miként őszülsz, ahogy lépsz:
utadnak kavargó porát.
Őrült táncodat járod
– nem érhet földet a lábod –
Égj! Míg nem leszel hamu!
Visong a végtelen kapu…
6 hozzászólás
Kedves Nagy Gábor Imre!
(Elnézést, hogy nem az írói nevén szólítom, de ez egyszerűbb…)
Ez már hév…
A.í.: Faddi Tamás
Kedves Faddi Tamás!
Köszönöm az elismerő szavakat! 🙂
És mindegy, hogy szólítasz, rád van bízva! (csak tedd sűrűn! :)) Noha körülményesebb is, mindenhol a G.R.A.R.G.-t használom, még ott is, ahol csak saját nevet lehet!
Köszönettel: GabeReal Amal Richard the Great, (alias Nagy Gábor Imre 🙂
Jééééééééééééé! Ezt kétszer tetted fel? 🙂
Az előzőre írtam. :DDD
Szia! Kankalin
Szia Kankalin!
Tényleg kétszer sikerült feltenni, mert amikor először feltettem, csak teltek a napok, egyre másra… talán kettő is, és azt hittem elveszett az éterben, úgyhogy felraktam megest, mivel mindenképpen meg akartam osztani veletek! 🙂
Kedves G.R.A.R.G.!
No igen, ez egy nagyszerű vers! Az egyetlen, amit megjegyeznék -ha nem veszed kotnyeleskedésnek, vagy 'keménykedésnek': a ragrímek eléggé el tudják rontani egy vers hangzását, még ha (ugye) össze is csengenek a sorok. Kivétel, ha nem egy tipikusan magyaros verset szeretnél létrehozni. Ezt nem én találtam ki, nekem is mondták már sokan, és szerintem van benne igazság. De csak egy tanács egy amatőr kislánytól, ne haragudj érte. 🙂
Ez mindenesetre nem ront a vers értékén. Öt!
Köszönöm, kedves fanofgd:D És egyáltalán nem haragszom… Ragrímek… hmm… én is ráncoltam felettük a szemöldököm, de mivel nem egy szótagos a sorvégi összecsengés, ellegyintettem felette… És még egyszer köszönöm:D Azt is mondhattad volna, hogy a szóismétlés nem rím:D Abban is igazad lett volna…
Kritizálj nyugodtan, sőt! Én is csak egy lelkes amatőr vagyok:D
Örülök, hogy azért igy is tetszett:D
GabeReal