Látom a szemed, mely az égbe bámul,
Látom a hajad, mi a szélben táncol.
Látom az ajkad, mely csókokra hallgat,
De csókomba félek, belehalna.
Látom a kezed, mely a hidegben remeg,
Látom a tested, mely szintén reszket,
Látom a lábad, melyen a szőrszálak állnak,
De a gyantától félnek, meghátrálnak.
Látom a fényt, mi szemedben ég,
Látom az eret, miben kering a vér,
Látom a tüzet, mi szívedben lángol,
De ha megérintem, félek, megéget.
Látom a szenvedélyt fortyogni benned,
Látom, az életed élni nem mered.
Látom, a lelked elönti a bánat,
Mely később félek, megárthat!
Látom, nem érted mindezt az egészet,
Látom, nem tudod mit tettem meg érted.
Látom, nem ismersz meg elsőre talán,
De félek, én ismerlek csak igazán…
3 hozzászólás
Kedves "Ms Butcher"!
Nagyon szép vers!
A.í: Faddi Tamás
Szia
Nagyon tetszik! Főleg az utolsó versszak. Grat 🙂
Köszönöm. Én is úgy érzem, az utolsó versszaknál jött ki belőlem igazán a dolog 🙂