2025. április 22., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szonett

    Látomás

    Horák Andrea KankalinBy 31 hozzászólás1718 megtekintés

    Itt vagyunk. Vakít a július, ma hint
    álmot ősi csóva, ég a napfonat.
    Leáll az óra, várlak… s a hangodat,
    de már hallgatag tapadsz a számra kint,

    és amint magunkra zárva ring szobánk,
    behúz a vágyvihar, dúl a nyílt titok,
    Te már nyúlsz felém, amíg feléd nyitok,
    szótlanul halunk, s a csönd zihál tovább,

    ruhánk lehull, és bejárt utunkra ér;
    felér e nyár a dőltbetűs tavasszal,
    mi felold időt, kitágul itt a tér…

    elolvadunk, de még a vágy marasztal
    és erünkben úgy zubog megint a vér,
    hogy újra átadom magam malaszttal.

    Share.

    31 hozzászólás

    1. Millali on

      Szeretlek szeretni Téged,
      mert hozzám simuló lényed,
      beborít lágyan, mint selyem az ékszert,
      s nem érzek mást, csak szerető kényszert.

      Kedves Kankalin!
      Lehet, hogy félreértelmezem, de vállalom! Még ha csak egy látomásban is, de úgy vélem egy új korszak kopogtat ebben a versedben. Egy nagyon szép, lágyabb, nőiesebb, még szerethetőbb korszak, ami nekem rendkívül tetszik. A szavak, a képek szépségét megkaptam eddig is a soraidtól, de most ezt az egészet belemártottad valami érzéki gyönyörbe, és ámulatba ejtettél.
      Szeretettel:
      Millali

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Millali! 🙂
        Nem értelmezted félre, ez is én vagyok. A látomások nem véletlenül jönnek. 🙂
        Örülök, hogy tetszett, bááár ez a szonett hagy némi kívánnivalót maga után formailag, de kitört belőlem, és így. Itt-ott javítottam azóta, mert hát Petrarca nem tűri a lazaságot, amit ő maga ugyan hanyagul kezelt. 🙂
        Vitába szálltam vele, kankalinosan. 🙂
        Köszönöm szépen a jelenléted, az egyedi verssorokat is. 🙂
        Amúgy igazat adok neked mindenben. 🙂
        Köszönöm!
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Ági! 🙂
        Ha összeállt a kép, akkor pontosan tudod, hogy az egész erotikus, az első betűtől az utolsóig. 🙂 Vállalom önmagam. 🙂 Ééés nagyon köszönöm, hogy egységet alkot a kép benned. 🙂 Bennem még motoszkál ez+az, de kerek, és nagyon. 🙂
        Köszönöm, hogy itt jártál, jólesett a kéznyomod. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    4. Valerie on

      Szia Kankalin! 🙂

      Merje valaki azt állítani, hogy az élet nem elég csodálatos, leharapom az orrát! :)))
      Itt az ékes bizonyíték, milyen kézzel fogható varázs lep, lephet el bárkit is.
      Előre vetített vágy ölelkezhet a valósággal, s a tavasz a nyárban teljesedik ki, és ez így van jól. 🙂
      Olyan beszédesek a sorok, hogy a sutácska értelmezésem cseppnyi zsebpiszok, a rímes gondolatokra csak szégyent hoz. No nem baj, megfér itt a sutban, hogy a varázsban kicsit fürdőzzön.
      Igazi "ragadozó" szonett, az áldóját! 🙂

      Szeretettel:

      Val'

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Val! 🙂
        Hogy milyen az élet, hááát, ki tudja? Mindenesetre érdemes átgondolni dolgokat. 🙂 Jól belemásztál, azt látom. 🙂 Nagyon tetszik amit írtál, ezer mosolyvigyor a szám szélein. 🙂
        A "ragadozó" különösen tetszett, és még nem láttad a javított változatot. Majd… nemsokára…
        Köszönöm, jólesett! 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    5. Hajtós Bertalan on

      Ezzigeeen! Aztamindeniiit!
      Ja, szia Kankalin :)) Jó volt tőled ebben a témában is olvasni :)) érdekes. Gondolom Petrarcan kívül V. A. is motivált :)) (remélem tudod kire gondolok, bár sz'tem ő nem emlékszik rám Virtusról)
      Nagyon tetszett a csacsogó csönd és a zubogó vér, és persze összességében az egész ;)) Jó volt újra betérni hozzád! Te vagy még mindig az én Kleopátrám, és seregeimet elviszem többi verstájed felé!!!

      Ui.: "…ma hint
      álmot ősi csóva ég a napfonat" …az "ég a napfonat" elé nem kél el egy vesző? ;))
      Szeretettel: BB!

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia B.B.! 🙂
        Jééé, Te itt? 🙂 Örülök, hogy tetszett a téma. Hogy ki motivált? Dehogy írom le a kezdőbetűit, még elárulnám magam. 🙂 Na jó, az egyik tényleg F.P. volt. 🙂
        Örülök, hogy tetszett a csacsogó csönd, na az volt az első, amit átírtam, csak itt még nem módosítottam. Helyette mán "a csönd zihál". Jobban illik az idillbe. 🙂
        Kleopátrának lenni nálad megtiszteltetés, tejben-vajban fürdök, de öngyilkos ugyan ááádehogy leszek. 🙂 Amúgy is mán tovább éltem nála. 🙂 Ha a művészi hajlamaira céloztál, az megtiszteltetés, mint ahogy egyéb erényeire való hivatkozásod is. 🙂
        És az utóirat: a vessző elkél, biza! Sokáig gondolkodtam, hogy biggyesszek-e oda, aztán "nem"mel döntöttem. Valakitől azt tanultam, hogy akad etéren némi szabadság. Egyébként lehet, hogy mégis odakerül az a kis fekete jel. 🙂
        Köszi, jólesett, hogy itt jártál. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    6. Dobrosi Andrea on

      Szia Kankalin!

      Csak pironkodom azon, milyen jól elkapod a ritmust. Bár csak én… 🙂
      A szonetteket imádom, a te verseid lenyűgöznek, ahogy ez itt.
      Akárki is inspirált, teli találat lett.
      Igen, a "csönd csacsog tovább" nekem nagyon tetszik, a zihál viszont növeli a túlfűtöttséget, ami áthatja soraid.
      Megmondom őszintén, prímán éreztem itt magam, a vesszőket meg oda képzeltem, ahova kell.

      Üdv,
      A.

    7. Finta Kata on

      Kedves Kankalin!
      Olvasva versed majdnem felkiáltottm. Végre, ébred Kankalin! Nem tudom olyan szépen megfogalmazni, mint Millali tette, de érzéseim olyanok, mint amit ő előttem már elmondott. Örömmel olvastam, és igazán tetszik.
      Szeretettel: Kata

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Emese! 🙂
        Nálam tavasz van, sőt, néha tán kicsit nyárba is fordul, például éppen ma. 🙂
        Le kell tennem a voksom a négy évszak mellett valahol, és nem tudom megtenni. Bármilyen az időjárás kint, bennem idebenn úgyis az zajlik, amit én szeretnék. És zajlik…
        Fűben-fában-virágban? Még többen is.:)
        Köszönöm szépen, hogy lámpást tartottál. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia ruca! 🙂
        Hogy kétszáz? (csak ???) 🙂 Nem én számlálom, hagyom magam, mert mire oda jutnék, a matematika már rég megadja magát. 🙂
        Bááár, az írásnál tényleg nem volt több kétszáznál, mert szerettem volna tartalmassá tenni a 14 sort.
        Örülök, hogy csodaszépnek tartod, köszönöm! :)))
        Szer: Kalin

    11. Selanne on

      Szia Kankalin!

      Megmondom őszintén, nagyon haragszom magamra. Versedet nem egyszer olvastam el. Megállapítottam minden alkalommal, azon túl, hogy csodálatos, egy más arculatodat mutattad be. Mennyire jól áll ez neked:-). Tudod, mindig szerettem , amikor szárnyallsz…
      Öröm, amikor itt lehetek Nálad, és ruca jóvoltából visszatértem. Végre leírva, mit is gondolok.

      Szeretettel:Marietta

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Marietta! 🙂
        Eszedbe ne jusson haragudni magadra, nincs miért. 🙂
        Hogy más arculat? Egyáltalán nem az, csak nem tudtam becsukni a sublótfiókot. 🙂
        Ez is én vagyok, mert néha élek, ha van miért. 🙂
        Hááát, megértem, hogy nem miattam vagy itt, hanem ruca jóvoltából. :))) Ez egyáltalán nem baj, élvezem, csak nem értem. 🙂
        Örülök, hogy írtál itt, még ha nem is miattam. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia aLéb! 🙂
        Nem cáfollak, a hangulata valóban kankalinos. Hogy az milyen is? Hááát, kankalinos, amolyan követhetetlen, de nem mindenkinek az. Sosem törekedtem erre, valahogy így alakult.
        Ha szépnek találod, azt külön köszönöm. Szerettem volna ezt így megírni, fontos volt.
        Köszönöm, hogy itt jártál. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

    13. Horák Andrea Kankalin on

      Szia aLéb! 🙂
      Nem cáfollak, a hangulata valóban kankalinos. Hogy az milyen is? Hááát, kankalinos, amolyan követhetetlen, de nem mindenkinek az. Sosem törekedtem erre, valahogy így alakult.
      Ha szépnek találod, azt külön köszönöm. Szerettem volna ezt így megírni, fontos volt.
      Köszönöm, hogy itt jártál. 🙂
      Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply