1. A síneken egy furcsa ember áll
Talán az utolsó pillanatra vár
Hallani már a vonat zaját
a távolban messze száll
2. Nem mozdul némán csendben áll
Valahol már vár rá a vén Halál
Egyre csak hallom a vonat zaját
ami jön és meg sem áll
Refr. Zúg a szél mondd mit mesél
Hallom de nem értem mit beszél
Elmerengek a hangokon
de csak állok némán és hallgatom
Látom őt ahogy eltűnik
Ahogy a néma dallamok elnyelik
Ahogy messze száll a fekete fényben
s lassan a semmibe elveszik
3. A síneken még mindig ott a lány
Ki tudja már mióta vár
És én csak nézem őt tehetetlenül
ahogy a szenvedésében elmerül
4. Szól egy hang a távolból
hogy mentsem meg őt a halálból
Nekem ő csak egy idegen
és mégsem hagy engem hidegen
Refr. Zúg a szél…
Látom őt…
5. Még mindig nézem a síneket
és néha látok furcsa színeket
Eltűnt a lány valahol messze már
ki tudja merre jár
6. Ez nem volt más csak egy látomás
Talán egy belülről jövő vallomás
Nem hallom már a vonat zaját
a távolban messze száll
Refr. Zúg a szél mondd mit mesél
Értem már hogy mit beszél
Egy újabb szebb jövőt ígér
ahol élek s ahol nincs veszély
Látom a lány ahogy eltűnik
Ahogy a néma dallamok elnyelik
Ahogy messze száll a fekete fényben
s lassan a semmibe elveszik
2 hozzászólás
Mint egy énekszöveg… Már a cím megragad…
(üdv.: Á.E.)
Igen, ez éppen annak készült, azért is tettem a dalszöveg kategóriába! 🙂 Az egyik kedvencem!