Édesanyám, ha újra velem lennél, elmondanék mindent
mint leány, anyjának. Elmondanám, olykor üresek a napok,
elmondanám, hogy hiányzol nagyon. Elmesélném azt is, milyen
voltál nékem, egy tündérvarázsló , most’ csillag az égen. A legszebb
nekem, a legszebb a világon, minden pillanata él bennem, és táncol.
Látom mosolyod, olykor fáradt szemed, érzem nyugtató, ölelő kezed.
Csak azt tudom, hogy minden perce édes, anyák napi emlék,
gyöngy fűzér mesének.
Kővirágból illatos terem, bársony kezed én melengetem.
Engedd, hogy minden életre keljen, engedd, hogy szívem veled lehessen.
6 hozzászólás
Kedves Mariette!
Gyönyörű anyák-napi verset írtál, szívszorító kedves gondolatokkal.
Szeretném és kívánom Neked, hogy teljesüljön be, amit kértél.
Ritkán találkozunk!
Szeretettel gratulálok: Kata
Kedves Kata!
Igen, ritkán találkozunk, sajnálom is, de hidd el, amikor írok valami újat, jövök, és felteszem.
Ez mostanában ritkaságszámba megy Nincs időm egyelőre. Örülök neked, köszönöm, hogy olvastad versem.
Jó egészséget kívánok szeretettel:Marietta
Kedves Marietta! Május első vasárnapja az év legszebb napja, édesanyánkat köszöntjük ezen a napon. Örömmel olvastam erről szóló szép versedet! Szeretettel. én
Szia Laci!
Jó ám itt lenni, csak, mint írtam elfoglaltságaim nem engedik a lazítást. Úgy szeretnék egy kicsit olvasgatni itt, nálad is, és sok mindenkinél!
Nagyon köszönöm, hogy jöttél hozzám!
Szeretettel üdvözöllek:Marietta
Kedves Marietta!
Örömmel fedeztelek fel az oldalon!
Mióta várom már, hogy folytatódjon a "Vízesés".
Sokat gondoltam rád, amíg távol voltál az oldaltól.
Jó is az, ha valakinek szerető édesanya jutott.
Judit
Szia Drága Judit!
Örülök, hogy kilestél, és jöttél olvasni.
Édesanyámról megemlékezni könnyes szemmel, szeretettel csordultig teli jól esik nekem. Ez jött ki belőlem most, valahogy mindig más és más szemszögből látom , nézem vissza a múlt emlékeit.
Vízesés… úgy szeretem ám írni, én tudom, hogy lelketlenség abbahagyni, pláne amikor látom, hogy nyomon követi az olvasó. Én biztos bosszankodnék. Néztem az olvasottságát, hát szép, és nem is tudom már mikor írtam az utolsó részt.
Még ígérni sem tudok. Nem azért mert elszakadt a szál, mert azt egy nagy levegővétel után bármelyik pillanatban képes vagyok folytatni, hanem a dolgaim nem engedik egyelőre.
Köszönöm, hogy jöttél. Ölellek sokszor:Marietta