Legyél nekem újra Kisméhészem, kérlek!
Szerelem bántásban nehezen él meg.
Legyél mi voltál, kvázi Kiskanászom!
Kinek szívét újra kihasználom.
Legyél, más támasza ámbár,
szeretett piásom, aki csak rám vár.
Legyél a bátor helyreigazítóm,
ki nem alkuszik, hazugságot irtón.
Legyél hamva a tévelygő szívemnek,
miből Főnix újra szárnyra kelhet.
Legyél kertemben tüskés rózsaszálam,
a kerítés régen elkorhadt nálam.
Legyél, aki vagy, szorgos és tékozló,
ravasz cserkésző, ne pedig vadorzó.
Legyél inkább hanyag, mint sem vonalas.
Szívem titkát keresd, kebledbe avass.
Ha majd egyszer jön, mert eljön a vége,
csak én kerüljek fel a terítékre.
S mert szívemet kordában nem tartottam,
feküdjek kedvedért én inkább én, holtan.
4 hozzászólás
Szia Illdiko!
Nagyon örülök,hogy láthatlak itt!
Szebbnél szebb hasonlatokkal elátott írást hoztál!
A ´legyél´szó ismételése mindig jobban aláhúzza,
kimonondja,érzékelteti azokat a belsö érzéseket,
mekyeket´iránta´ érzel!
“Legyél hamva a tévelygő szívemnek,
miből Főnix újra szárnyra kelhet”
különösen szép!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Köszönöm Kedves Sailor üdítő szavaidat! Isten hozott!
Szeretettel: Ildikó
Szia Ildikó!
De kellett ez nekem.
Imádom amikor játékosan feltárják a lélek rezdüléseizt. Na, most is így jártam.
Szeretettel: Szabolcs
Akkor most “jólmegkaptad” Te is, Kedves Szabolcs! Úgy kell neked, Te kedves! :-))
Köszönöm, hogy jöttél!
Szeretettel: Ildikó