Lehet megannyi szép virág a réten,
illatozva lenge szellő szárnyain,
kevés az, elterelni vágyaim.
Hiszen csak ébren álmodom merészen.
Nagyon mesés ez álom, elvarázsol.
Fölém teríti könnyed éji fátylát,
Zsibong az elme, tudja, hogy csodát lát
A szív szeretni hív, ha ég a vágytól.
Utazz csak át a képzelet-világon!
Mesélj a rímeiddel annyi szépet!
Segíts megélnem azt, mi lánggal éget!
Arany kalitkám ajtaját kitárom,
ne bántsa lelkem ó, a szürke rabság!
Jöjj! Legyen miénk a szép szabadság!
2 hozzászólás
“Arany kalitkám ajtaját kitárom,
ne bántsa lelkem ó, a szürke rabság!
Jöjj! Legyen miénk a szép szabadság!”
Szeretettel és tetszéssel: Rita
Kedves Rita!
Örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: dodesz