lehetséges

Lehet, hogy jön majd, lehet talán nem!
Vártam, aztán a Senki becsöngetett.
Nem tudtam látni, őt senki látja,
meresztettem szemem, de ugyan minek?
Beinvitáltam, hellyel kínáltam,
leporoltam mind a székeket.
Megtisztelt, láttam, ahogy a szék mozdult,
gondoltam magamba’: megérkezett!
Töltöttem italt kristály pohárba,
mi tagadást a szesz szépen fogyott.
Meséltem néki szép-szomorúkat,
lehet könnyezett, de hallgatott…
De köztudott ám, az olyan Senki
nem potyogtat ám el sós könnyeket,
nincs zsebkendője kabátzsebébe,
Senki könnyei még nincsenek.