Lélekszárnyon szállnak az évek, kúszik az élet.
Csizmám toppan, roppan a hóban, tél szele jár most.
Látom távol kis falu tornyát, kondul a hang, ó
távoli, távoli hang, zeng ama túri harang.
Templom tornya tél hidegében nyúlik az égbe,
távolból jött két utazónak jelt mutat ottan.
Lélekszárnyon száll oda szívem, lobban a vágyam.
Lábam a dombra szalajt, hallom az édi kacajt.
Kislányomnak szép, üde bőre arcomat éri,
két karjával átölel engem, könnyeket ejtek.
Múló évek ködbe eveznek, tűnik a bánat,
felderül arcom is ó, véletek élni de jó!
Eltűnt kornak bús üledéke visszatekint ránk,
emlékünkben fájnak a képek, fölfedi arcát
romlás, kétség… ám szemed éled, nap kel az égen,
jő a tavasz, fut a ló, olvad a hótakaró.
7 hozzászólás
Üdvözöllek a klubban!
Lesznek majd, akik szakmai és irodalmi szempontból kielemzik a versedet. Én ehhez nem értek olyan jól, mint a többiek.
Engem a versed ritmusa fogott meg elsősorban. Találtam benne szép, nekem tetsző sorokat is. Például:
"Múló évek ködbe eveznek, tűnik a bánat,"
"Templom tornya tél hidegében nyúlik az égbe,"
További jó alkotást kívánok!
Kedves Artúr, köszönöm a látogatást! OK, várom a többieket. Viszont nem látom a versem az ajánlóban. Nem tudom, mit rontottam el…
István!
Én sem tudom, mit rontottál el, de lehet, hogy semmit, csak kihagytál egy lépést. Próbáld meg még egyszer. Működnie kell.
🙂
Köszönöm, Artúr! Majd csak belejövök.
Nos, kedves Artúr, sehogyan sem sikerül ajánlani. Kiválasztom a verset, rákattintok a gombra, erre csak azt írja ki, hogy "Egyszerre csak egy alkotást lehet ajánlani." Más lehetőséget nem látok. Törölni értelemszerűen nem tudom, hisz nincs az ajánlottak között.
Szia István!
Engem is a remek ritmus fogott meg!
Gratulálok!
Szeretettel: Éva
Kedves Éva, köszönöm, hogy olvastál! Örülök, hogy tetszett!