Lenge

Néma arcodat
figyelte napsugár
boróka alkonyat
vörös virágra szállt
A napfonat
kötötte éjszakát
hold csomózta
végtelen..
A pirkadat jött
könyörtelen..
Kóbor ébredés
lett a végzete,
mint a csók
koporsó képzete.
Kiköpte alma-
ízű hályogát
lehullott vak
szobája képtelen,
de rajzolt
néhány
Isten-rajzot
rendhagyón
s lett az
Isten Istene
és hallgatóm..