Szelíd szellő, lengő lombok,
göndör fürtödre gondolok,
barna szemed a messzeségben
kopár hegyek a fellegekben.
Erdő szélén madár dalol,
mélyen a lelkembe hatol,
bárcsak itt lennél most velem,
fognád szorosan a kezem!
Csókot adnék kacér szádra
tövises a rózsa szára,
gyakran megszúr, de hiába,
belezúgtam virágába!
3 hozzászólás
Nagyon szep szerelmes verset irtal!Gratulalok!
Gyonyoru, szep a versed! Gratulalok!! Szep szerelmes, meghato, s az az orokos vagyakozas sem hianyzik!!
Vagyunk így páran!!!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X