Leonyid Zorin: Élünk, kenyeret eszünk…

Élünk, kenyeret eszünk,
S apáink minket szerettek!
Elfeledve nem is lettek,
Csak nélkülük létezünk.

Mi maradt? Poruk, maréknyi,
Róluk félvalót mesélni,
Hívni őket nagyritkán.
Fejünk mással telt meg régen,
Őket elfeledtük szépen,
Éjjelente nincs sirám.

Pedig ők valaha éltek,
Mindnyájunkat úgy szerettek,
S mi is őket… De most bezzeg
Nélkülük kell élni, lám.

(Fordította: Szöllősi Dávid)
2023. augusztus 15.

__________________________

МЫ ЖИВЕМ И ХЛЕБ ЖУЕМ…

Мы живем и хлеб жуем,
А отцы нас так любили!
Мы не то, что их забыли,
Просто мы без них живем.

Что осталось? Горстка пыли,
Полусказки, полубыли,
Мы так редко их зовем.
Мы давно себе забили
Головы. А их забыли
И ночами не ревем.

А они когда-то были.
А они нас так любили.
И мы тоже их любили.
А теперь без них живем.