A folyót a medre és két partja,
szigorú keretben tartja.
Felföldje évekig repedezik, szárad,
de ha a csobogásba a víz belefárad,
néha a magasságok fele árad.
Az életed, mint a folyó, belül
léted határain szelíden megül,
de ha kicsap a kulisszák mögül,
mint egy tajtékzó mogul,
minden visító patkányt megöl,
amit sajátodként hizlaltál a sötétben máig.
Közben a víz elér az első fáig,
gyógyító zöldre színezi az ágakat,
a bokrokra mindenhol ráaggat
bohócszín virágot,
egy kicsit bölcsebbre áztatja végül a világot.
3 hozzászólás
Nagyon jó lett!!!! Nekem nagyon tetszik!!!!
Ötletes, az elgondolás és a megvalósítás egyaránt remek.
üdv
Tetszett. Kiváltképp a vége: megnyugtatott.
Márta