Könnyed lebegés, valahol
az ég alatt, föld fölött. Nem
szárnyalás, de jó jobb annál.
Pihesúly vattacukorként
rózsa- lilás illatfelhő
bújócskázik lágy harmatként.
Talán valakik keresik
vagy illetlenül eltemették.
Bántás nélkül amnéziál.
Nem mardossa már vágyódás,
visszahúzó gyászfátyolát
elfeledve libeg tovább.
3 hozzászólás
Gratulálok!
Lágy, kellemes,
szép képek, könnyed léptek
írj még sok ilyent
Kedves Nola!
Lám csak, mégis tudsz Te formában is dolgozni, ha verset fabrikálsz. Igaz, még a rímjeid nem az igaziak, de a legnagyobbjaink is voltak kezdők.
Azonban akad benne egy hiba, remélem, csak elírás: "eltemmeték". – Biztosan tudod, hogy kell kijavítani. S ha elolvasnád mielőtt fölteszed, biztosan észre is vetted volna.
Gyakorold az írást, biztos vagyok benne, hogy egyre jobb lesz.
Szeretettel: Kata
Nahat,tenyleg,szivbol gratulalok,nagyon tetszett ez az aklkotasod,igaz az amit leirtal.Levego nelkul senki nem elhet.Szivbol kivanok;minden elkepzelheto jot,a minden napokhoz,jo egeszseget,szeretetet,hogy meg sok szep alkotasod szulethessen,napjaink es eljovendo olvasoink szamara is**SANKASZKA-Alejandro Beso Kiss Aklexander Sandor**Sincerely from beauty and sunny Andalusia**Con corazon e mucho abrazos ,desde bello Costa del Sol**Szeretettel…