Engem nézel lopva
Hajaddal takarózva?
Jó lenne tudni, ki vagyok-
Mennyből vagy pokolból származok?
Hát legyen, akkor gyere
Nézz egyenest a szemembe
Nyisd ki a szád, nem hallom!
Ó. A tizenharmadikon lakom.
Tizenhárom emelet…
Sok is, kevés is lehet.
Fogd meg a kezemet:
Állítsuk meg együtt a liftet!
Ülj le mellém a padlóra
Van elég hely, ne bújj a sarokba.
Mondd, mit akarsz, mesélj nekem
Hagyom hangod hadd regéljen…
Aztán feldobom a párbeszéd-labdát
Ketten vagyunk, körülöttünk rohan a világ.
Nem baj, hadd fusson, szaladjon ha akar!
Nem tudja milyen, ha egy liftben ér a hajnal
Veled
Lift
Szerző: Suhanó
2 hozzászólás
Kedves Suhanóm!:) Érdekes vers, a vége különösen tetszik. Igen, igen…az elmaradt beszélgetés…versben tán feldolgozható, még ha nem is mondod, hogy fáj. Jó a kezdés és a befejezés, keretet ad az egésznek. Puszillak: hajnalcsillag
Kedves Suhanó!
Suhannak az évek… suhannak az élmények…. mostanság nekem is lehetne ilyenre példám, mert folyton beragad a 3. emeleten és nem bírok kiszállni, csak ha egy ugrással a helyére biccentem a liftet.
Tetszett, hogy egy ilyen "pillanatot" fogtál meg.. ése erről szólt a vers… de azért nem vagy te annyira földön túli…. vagy túl rég találkoztunk!!! 🙂