2025. január 2., csütörtök
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    természet

    Lódobogás

    Zágonyi MónikaBy 38 hozzászólás1274 megtekintés


    Tűz dala, füst száll… lenge varázs,
    játszik a széllel a lomha parázs;
    sóhaja ringat… álma a fény,
    képzeletemben a tünde remény.

    Csöndes a hajnal, ébred a nyár,
    mint a virágon a gyönge bogár.
    Távol a zengő lódobogás;
    csendül a tó vize – halk csobogás.

    Boldog a szívem, nincs egyedül,
    szárnyal a ritmusa szertelenül;
    szédül a széptől… színes a táj…
    társam a végtelen, ennyi csupán.

    Share.

    38 hozzászólás

    1. Finta Kata on

      Kedves Mónika!

      Nagyon jó volt olvasni a versedet. Csodás a ritmusa, a lábam már olvasáskor dobogott, ütötte a taktust…
      éppen úgy, ahogyan versedben írsz róla: "szárnyal a ritmusa szertelenül; szédül a széptől… színes a táj…
      Igen, és nagyon szép képeket varázsoltál elém.

      Szeretettel: Kata

      • Zágonyi Mónika on

        Kedves Kata!

        Köszönöm szépen!
        Valamikor gyermekkoromban "beleszerettem" a lovakba, és ez a szerelem a mai napig tart… 🙂 és úgy érzem, meg is marad örökre. "Ők" ihlették ezt a verset, és persze a természet szépsége, ami mindig magával ragad (és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül 🙂 ).

        Szeretettel: Mónika

      • Zágonyi Mónika on

        Kedves Zsolti!

        Nagyon köszönöm! 🙂
        Olyan szépen süt a Nap, hogy egy kicsit elgondolkodtam a magunk mögött hagyott nyarak elmúlt, szép pillanatain, és visszahoztam egy kicsit… 🙂 Persze, az ősznek és a télnek is megvan a maga szépsége, ez nem vitás… 🙂 de itt, most a nyár volt a "főszereplő" 🙂

        Barátsággal: Mónika

      • Zágonyi Mónika on

        Kedves Andrea!

        Nagyon megtisztelő, amit írtál nekem! Igen, Weöres Sándor is szerette a ritmust, akárcsak én 🙂 és különösen nagyon tisztelem a munkásságát! A Száncsengő egy téli vers, és a fenti versemtől eltérő időmérték szerint íródott, de tény és való, a lovak jelenléte mindkét versben érezhető 🙂
        Köszönöm szépen a soraidat!!

        Szeretettel: barackvirág

    6. Tóni on

      Kedves Mónika!
      Ki akartan kapcsolni a gépet, de még egyszer belenézte , mielőtt elindulok. Ugyanis két óra mulva az aztalon fekszem, és remélem, holnaptok kezdve ismét tudok normálissan olvasni és írni is. Ma fél ötkor műtik meg a jobb szememet is, és egy kicsit izgatott vagyok. Versed azonban egy percre elvette a gondolataimat mindentöl, és csak a sosrokban éltem,
      Köszönöm, és üdv Tóni

      • Zágonyi Mónika on

        Szia Poppy! 🙂

        A daktilust én is szeretem… és próbálkozom vele 🙂 Igaz, tényleg elfért volna bele több ló is, de sajnos nem voltam hozzá elég kreatív, bár érdekes, hogy ez nekem is megfordult a fejemben akkor, amikor teljesen kész lett a vers és elolvastam… talán a ritmus ellensúlyozza egy kicsit ezt a hiányt 🙂
        Köszönöm, hogy írtál, és örülök, hogy tetszett ez a lovas versike :))

        Szeretettel: barackvirág

      • Zágonyi Mónika on

        Kedves Judit!

        Köszönöm szépen; örülök, hogy tetszett a versem! 🙂
        Én decemberben szeretem a telet, mert akkor sok kellemes, örömteli percet lehet teremteni a gyerekeknek (Télapó és karácsony ugyebár 🙂 ), ezen kívül akkor tudunk találkozni a tőlünk távol lakó nagyszülőkkel is (ja, és a házassági évfordulónk is december 6-án van 🙂 ), de december után már én is alig várom a jobb időt és a hosszan tartó esti sötétség végét… A kellemes, meleg idő és a napsütés hozzám is közelebb áll…

        Szeretettel: barackvirág

    16. Millali on

      Kedves barackvirág!

      Miközben olvastam versedet ütemesen dobolt a lábam hozzá. A ritmusok nagymestere vagy. Lehet, hogy van benned egy kis Weöres vér? Ám, ha csak piros az a vér azért is gratuláció jár.

      Pirosló véred, ha ritmusra jár,
      Pumpál a szíved, és bája már fáj.
      Hódít a dalod most szemtelenül,
      Szerzője fején már glória ül.

      Üdvözlettel:
      Millali

      • Zágonyi Mónika on

        Kedves Millali!

        Köszönöm szépen, nagyon megtisztelő a véleményed 🙂 Weöres vér nincs bennem :)) de a ritmus szeretete annál inkább életre kelt az én szívemben… talán már a születésem pillanatában… 🙂

        Nagyon tetszik a versike, amit írtál nekem :))

        Üdvözlettel: barackvirág

    Leave A Reply