Ma sem lesz másként mint tegnap,
bomlás mély dohszaga megcsap.
Szerves anyag vált gázzá,
dzsinn szárnyain szállt világgá.
Most sem lesz másképp én érzem,
Aladdin nem vagyok, én nem!
Ám csillog a csodalámpa,
s rettentő dzsinn szállt világba…
Látjátok Aladdin-lekek,
mi az mit e lámpa rejtett?
Palackból kibújt a szellem
szolgáltok neki e helyen!
Pandora is támadt számos,
velük van tele a város.
Ők töltik meg a vidéket,
kinyitják a szelencéket…
Zúdul a földünkre csúfság,
förmedvény férge, mely húst rág.
Esztelen kíváncsik bűne
meztelen sorsra feszülve.
Hol van, ki vissza-tessékel
szellemet érzéssel, ésszel?
S feketén gomolygó árját
majd poros palackba zárják!
Tiszta lesz megint az illat,
s neveljük szép fiainkat.
Nemesre a jóra, szépre
felnézvén az égre…, végre!
6 hozzászólás
El kell hinnünk és abban töretlenül bízni, s ha tudunk, tenni is érte, hogy egy nap végre boldogan tekinthessünk fel az égre!
Tudom, persze nem ilyen egyszerü, de nem igaz, hogy nem lehet jobb!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Én is hiszek abban, hogy a körülmények ellenére mindig emberibb világ felé haladunk. Sajnos sokan visszaélnek a hatalommal és pokollá teszik olykor azt is ami mennyország lehetne. Ezeket a nehezen visszatuszkolt szellemeket nem lenne szabad újra kiengedni.
Örülök, hogy te is úgy látod és köszönöm gratulációdat!
Albert
Nem könnyű az utat bejárni, de minden nehézséget leküzdve, s bizni és hinni abban, hogy "…feketén gomolygó árját majd poros palackba zárják!" … akkor, majd akkor felnézhetünk az égre!
Mélységes gondolatok, gyönyörű mondatok és csodálatos kilátások – bár vaóra válnának!
Üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Úgy legyen! Rajtunk, embereken nagyon sok múlik, de a vezetők felelősségénél nincs nagyobb, hiszen beléjük helyeztük bizalmunkat.
Persze meg kell tanulnunk mindig a legjobbat választani, amikor arra kerül a sor.
Köszönöm a méltatást, mellyel versemet illetted! 🙂
Szeretettel: Alberth
Pandora szelencéjéből minden kiáradt a földre, csak a reménység maradt benne egyedül, mégis találok versed hangulatában valami kevéskét belőle, a sorok között. De ha arra gondolok, lassan nem tudják hova elásni a rengeteg, egyszer felbomló és szétáradó káros anyagot,…hát nincsenek jó kilátásaink.
Versed nagyon tetszett, szépen fogalmaztad meg félelmeinket, és vágyunkat nemes dolgokra.
Gratulálok.
Kedves Irén!
Nem könnyű a helyzet, de ilyenkor kell legjobban a reménybe kapaszkodni. Jelenleg a globális ipari hatalmak a világ urai. S a bankok, akiknek a kezében az extraprofit összpontosul. Bízni kell az emberséges belátásukban, hiszen a telhetetlen vagyongyarapítás visszaüt. Ők is azon a fán tartózkodnak, amit maguk és mi alattunk vágnak. Lásd vörösiszap…, de még sorolhatnám. Mindemellett az adott országok lakosságának és kormányának érdekérvényesítő lehetőségeit is támogatni, növelni kell, s akkor már több pillérben reménykedhetünk. Örülök a komoly gondolatoknak, melyeket a vers mondanivalójával kapcsolatban megosztottál velünk!
Szeretettel: Alberth