Magam elől menekülve

Soha se volt oly békés az élet
Mikor először megláttalak téged
Szívemen átfutott hirtelen egy gondolat
Talán álom ez vagy valóság folytogat?
Nemtudtam, s még a mai napig se tudom
Egy angyalt láttam,vagy képzeletem volt?

Fehér fény vette mindenhol körül
Szemében mégis pici könnycsepp ült
Elindult és kérdőn nézett rám
Olyan volt mint aki segítséget vár
Két kezem kinyújtottam hirtelen felé
De eltűnt és elindult egy szivárvány mögé

Sokági láttam még amíg arra tart
Útját nem kisérte fény se semmi hang
Csöndesen lépkedett a szivárvány felé
Majd nem lehetett látni már a távolban többé

Ekkor egy mély álomból ébredtem fel
S rájöttem magamat láttam, s menekültem
Nem fogtam meg annak a kezét
Aki segítséget nyújtott s nekem adta szívét
Sose vetem észre a szépet a jót
Gondolataimban sose volt telihold

Mindig úgy éltem, hogy csak a másik számított
De ha nekem adtak segítséget sose lázított
Saját magam elől menekülök ma is
Mert sose hiszem el ami a fejembe benn van itt
Sose figyelek rá csak próbálom feledni
Pedig, hogy mi jó nekem csak én tudom érteni!!