Magányos a szívem…
Mert elhagytál!
Miért keletem neked, ha tudtad úgy is, el fogsz hagyni?
Ezzel összetörted az egész szívemet!
Miért kellett nekem összeismerkednem veled!?
El kell, hogy felejtselek, más nincs gyógyító hatással a szívemre!
Hiába megsértesz, meg kéne, hogy haragudjak rád,
De nem, még akkor is szeretlek,
Még jobban! Egyre jobban!
Te, még lehet, hogy folytatnád velem a kapcsolatot,
De mi értelme lenne, ha te csak játszanál??
Miért pont velem kellett ezt csinálnod?
Az egyik felem gyűlöl, a másik szeret,
A gyűlöletemben örülök,
A szeretetemben sírok!
Most már senkiben sem fogok megbízni miattad!
Remélem egyszer te is így megjárod,
Ezt kívánom neked! Teljes szívemből!
Nem találom semmiben és senkiben sem a kedvemet,
„miattad”!
Nem tud senki sem felvidítani,
A legjobb filmemen csak sírnék,
Hogy nem vagy velem!
Ha nem szerettél,
Miért kellett megszeretetned magadat velem!
Mindenhol csak téged látlak,
Éjjel nappal,
Emberekben, tárgyakban,
Mindenben!
Amikor te ezt olvasod,
Ha valahogy hozzád kerül versem,
Te csak nevetni fogsz!
De még akkor is szeretni foglak,
Ki kell, hogy tépjelek a szívemből,
Ha kell, késsel váglak ki,
Hadd vérezzen a szívem,
De legalább a szerelem irántad, kifolyik!