magról megeredünk
anyánkból megszületünk
két kézzel kívánjuk megölelni imájuk
mik láttak el megannyi sebet vérző szívvel
karmaink közt olajfaágat markolunk
gyökeret eresztünk
figyelmünk lankad
odább állunk
majd megiramodunk
alábukunk az anyaföldnek
szállunk a rét felett
porzik a lábunk
köveket zabálunk
gyémánt lábnyomatok
kiokádjuk a vérző sebet szívvel lélekkel
sarjakat eresztünk
álmokat szővünk
elvetemülünk
szerelmesek leszünk
s megetetünk egy cinegét mivel csak lehet
színfalak mögé kerülünk
felemelkedünk
6 hozzászólás
Versed szövege nagyon sikeres – lenne, ha elhagynád azt a butaságot, hogy
vessző és egyéb hiányosság (például mondatok elején nagybetű) nélkül tetted
ide fel. Korabeli igazi nagy írói- és költői nem nyugosznak, hanem a sírjukban
forognak.
Írjál ezért a helyesírási szabályok szerint, mivel tehetséged van hozzá, sokan
örülnének ennek. Mi is szeretnénk, hogy maradj itt a Napvilágnál, mert jó itt
tagnak lenni.
Üdvözlettel:
Finta Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen a hozzászólást és az észrevételedet!
Feltöltöttem egyik irományom egy javítását, az általad megfogalmazott hiányosságok pótlásaként. Bár az nem feltétlen lesz ettől népszerű. Csak próbaképpen. Elméletileg 24 órán belül elbírálják. Kíváncsian várom a véleményedet.
L
Kedves L.
Látom, Finta Katának szántad az üzenetet, sajnos, ő már nem tud válaszolni, a közelmúltban elhunyt.
A versről: néhány érzékletes, érdekes költői képet lehet találni benne. Néhol azért akad képzavar is.
Üdv: Szilasi Katalin
Kedves Katalin!
Nagyon sajnálom, hogy nem lehet már köztünk.
Emlékeztem az aggályira az írásjelek nélkülözése terén és próbáltam ezt tudomásulvenni a legutóbb feltöltött versikéimnél. Köszönöm szépen az észrevételt! Képzavar az van. Azon egy kissé nehezebb segíteni, mint az írásjelek kitételén. De majd igyekszem.
Üdv.,
Adamek László
Kedves Katalin!
Mit ért egészen pontosan képzavar alatt?
Szeretném megfogalmazni a mondandómat úgy, hogy azt az "egyszerű" ember is megértse.
Hogy emészthetőbb legyen. Sokszor szándékosan használok "képzavart", hogy megmozgassam az arra tévedt olvasó fantáziáját, illetve, hogy használnia kelljen a képzelőerejét. Nem tudom ez mennyire helyes, illetve ennek mik a határai. Nyílván mindenki számára az olvasott szöveg valamelyest a saját értelmezése szerint vett, de azért nahát.. 🙂
Üdvözlettel,
Adamek László
pl. ha azt mondom az apáról fiúra helyett, mint legutóbb, hogy fiúról apára a rím kedvéért. De ez lehet nem megy át az olvasónak és nem tudja mire vélni. Példának okáért saját magamnak is csak akkor tűnt fel amikor már többedszer elolvastam, hogy fordítva használtam a kifejezést. Úgy tűnik ez a része nekem természetes, magával értetődő. Ugyanakkor tudva illő, hogy a társadalomban született ember nem önmagáé, és bizony eljön az az idő amikor már nem csak a saját hanem mások szórakoztatására kell írjon az ember. Kutya kötelességünk, hogy ha valamihez van tehetségünk azt ne hagyjuk veszni. Nem önfényezésként írom ezt, még sokat kell tanulnom e téren. Lehetséges, hogy tévedek, de szeretem az írást és ha az ember igazán szeret valamit, azt nem tudja annál magasztosabb módon űzni még ha bottal ütik sem más tájon.
Üdvözlettel,
Adamek László